A Magyar Honvédség feladatszabó értekezlete alkalmából megtartott tatai lövészeti bemutatón azt gyakorolta a hadsereg, hogy egy határon túli belpolitikai konfliktus átterjed Magyarországra, és a katonáinknak ez ellen kell védekezni. Ekkora a baj?
– Az a feladatunk, hogy minden szituációra felkészüljünk. A gyakorlaton szimulált helyzet ugyanakkor csak egy beállítás, képzeletbeli esemény volt, hogy ezen keresztül mutathassuk be a szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat feladat-végrehajtási rendjét. Az ilyen gyakorlatokhoz pedig olyan háttértörténetet kell találni, amely nem sérti egyetlen szomszédban élő nemzet érdekeit sem.
– Most viszont szinte kísérteties volt az egybeesés egy olyan időszakkal, amikor Ukrajnában országszerte tüntetések indultak.
– Ennek ehhez semmi köze. Katonai szinten valamennyi szomszédos országgal nagyon jók a kétoldalú kapcsolataink.
– Szlovákiával például mostanában enyhén szólva sem jó a kapcsolata a Magyar Köztársaságnak. Ha megromlanak a hivatalos politikai kapcsolatok, azt nem sínyli meg a katonai együttműködés is?
– A hivatalos politikai kapcsolatok alakulását nem az én tisztem megítélni. Szlovákiával viszont ugyanúgy töretlen a katonai együttműködésünk, mint a többi szomszédos állammal. Két- vagy többoldalú megállapodás alapján működő szervezeteink vannak, közös hadgyakorlatokat tartunk, vezetünk le a magyar, illetve a szomszédos területeken.
– Ha valóban átterjed egy konfliktus a határainkon, hány bevethető katonánk tudja ellátni az ország védelmét, amíg megérkezik a NATO segítsége?
– Mivel ezek minősített információk, röviden csak annyit mondhatok, hogy elegendő. A Magyar Honvédség békeszervezete elsődlegesen a békefeladatokra készül, erre szervezett ez a struktúra. Ennek a szervezetnek azonban vannak olyan moduljai, amelyek alapján felépíthető a Magyar Honvédségnek egy nagyobb képességű struktúrája is. A jelenlegi szervezet, létszám elegendő arra, hogy a válságszituációban keletkező eseményeket kezelni tudja.
– A teljes országvédelemhez azonban bizonyos helyzetekben lehet, hogy haza kell hívni a missziós katonáinkat is. Ez mennyi időbe telne?
– Ezt missziója válogatja. Erről sem mondanék azonban konkrétumokat, mert ezek is olyan minősített információk, amelyek közlése az ország biztonságát veszélyeztetheti. Egy kiélezett helyzetben a hazaszállítás rövid időn belül megoldható lenne.
– Úgy tudom, hogy a honvédség jelenlegi állapota miatt az sem mindegy, hogy egy konfliktus esetén hány katonát lehetne behívni a hadseregbe. A hadkiegészítés rendszere viszont az utóbbi időkben jelentősen csorbult Magyarországon. Összesen három toborzóközpont működik a hadkiegészítő-parancsnokságok régi rendszere helyett. A katonai nyilvántartásban pedig nem szerepelnek a magyar állampolgárok nagy részének adatai a hadkötelezettség megszüntetése miatt. Nem kellene ezen változtatni?
– Azzal, hogy a Magyar Honvédségnek megváltozott a jellege, és a hadkötelezettség alapján működő tömeghadseregből önkéntes alapon működő professzionális hadsereg lett, megváltoztak a hadkiegészítéssel szemben támasztott követelmények is. Amire ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, az a toborzás, illetve a jelenlegi honvédségi állomány nyilvántartása. A behívás és a nemzetgazdaságból bevonható eszközök kezelése nem békeidős feladat. A jelenlegi rendszer viszont magában hordozza azt a lehetőséget, hogy egy fenyegetettségi időszakban – hiszen egy válság nem egyik pillanatról a másikra robban ki – ezt a rendszert átalakítsuk. Erre konkrét tervek, elképzelések vannak. Tavaly végrehajtottunk egy számítógéppel támogatott gyakorlatot, amelyen a toborzóirodák állománya vett részt. Ezt az idén is folytatjuk, a rendszert próbáljuk tökéletesíteni.
– Az országvédelmi képességek növeléséhez talán nem ártana az sem, ha megállítanák az elvándorlást a honvédségnél. A hadseregnél ugyanis az elmúlt években nem sikerült tökéletesen feltölteni még a meglévő alakulatokat sem. Hogyan lehet leküzdeni az állandó fluktuációt?
– A honvédségnél jelenleg valóban magas a fluktuáció, bár 2008-ban már jóval kisebb volt, mint korábban. Az elmúlt években ugyanis a munkaerőpiacon megjelentek olyan munkaadók, akik lényegesen magasabb jövedelmet tudnak kínálni azoknak, akik a Magyar Honvédség célcsoportját jelentik. A miniszter úrral többször is beszéltünk arról, hogy a katonai pálya megtartóerejét növelni kell. Ennek vannak olyan elemei, amelyek többletkiadással járnak, de vannak olyan elemei is, amelyek nem vagy csak kismértékben igényelnek pluszforrásokat. Fontos lenne például, hogy segélyt ne csak az kapjon, aki leszerel, hanem az is, aki meghosszabbítja a szerződését. A legénységi állomány lakhatási támogatására vonatkozóan is dolgozik a szaktárca egy koncepción a vezérkar képviselőinek bevonásával. Foglalkozunk a humán rendszer fejlesztésével, a családtámogatási rendszer átalakításával, egy rekonverziós rendszer kidolgozásával. Ennek az a lényege, hogy a katona miként illeszthető vissza a társadalomba, ha a szerződése lejárta után nem akar vagy nem tud újabb szerződést vállalni. Elvárható, hogy ha öt, nyolc, tíz évet leszolgált nálunk valaki, kapjon egy olyan versenyképes tudást a kezébe, amellyel meg tud jelenni a munkaerőpiacon.
– Aki viszont nyolc-tíz évre szerződést vállal a jelenlegi hadseregben, azt gyakorlatilag a feleségének kell eltartania, mert a fizetése a rezsire sem elég.
– Ez azért egy kissé erős megfogalmazás. Egy szakaszvezető illetménye például átlagosan körülbelül bruttó 140 ezer forint, ami kiegészül egyéb juttatásokkal is. A szerződéses állomány illetményén viszont a lehetőségeink függvényében javítani szeretnénk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a katonának átlagosan évente egyszer lehetősége van misszióban szolgálni, ahol 1500-2000 USA-dollár havi fizetést kap az itthoni illetményén felül. Nem kell pénzügyesnek lenni ahhoz, hogy kiszámítsuk: egy hat hónapos misszió mennyire árnyalja az ön állításait. Január 1-jével bérkompenzációt kaptak a katonák a szakszervezetek és a honvédelmi tárca által aláírt megállapodás alapján. Az érdek-képviseleti szervezetek és a minisztérium képviselői negyedévente áttekintik a helyzetet. Megvizsgálják azt, hogy milyen juttatások adhatók az állománynak. Egyébként az érdek-képviseleti szervezetek képviselőjének kérésére bármikor le lehet ülni tárgyalni.
– Addig is a katonák leginkább abban reménykednek, hogy kifognak egy jól fizető missziót. Erre esélyük is lehet, hiszen Afganisztánban növekedik a magyar missziós létszám.
– Valóban, Afganisztánban növeljük a jelenlétünket. Október óta a kabuli repülőtér tevékenységét irányítja egy törzstiszti csoportunk. Ez most különösen fontos, mert napirenden van a repülőtér NATO- katonai termináljának az áttelepítése. Megkezdjük egy katonai műveleti tanácsadói és összekötő csoport működtetését is Észak-Afganisztánban az Ohiói Nemzeti Gárda katonáival együtt. Ez az alakulat az afgán nemzeti hadsereg egy zászlóaljának a kiképzését, felkészítését vezeti és irányítja.
– Talán ezek még kockázatosabb feladatok, mint az eddigiek voltak, amelyek Irakban egy, Afganisztánban két halálos áldozattal jártak.
– Azzal számolni kell, hogy egyetlen misszió sem veszélytelen. Bármely nemzetet nézem, a legjobban kiképzett katonáknál is bekövetkeznek tragédiák, halálesetek ellenséges akciók következtében. Ezek kockázatát próbáljuk a minimálisra csökkenteni. Mindenekelőtt a feladatokhoz, a valósághoz közeli kiképzéssel, a felkészítéssel. Olyan elemek is kerülnek a kiképzésbe, amely az új veszélyekre való reagálást is jelentik. Proaktívnak, előrelátónak kell lennie ennek a kiképzésnek. Mindenkinek, aki a feladat végrehajtása során döntési helyzetbe kerülhet – az egyszerű lövésztől a rajparancsnokon át a századparancsnokig – a döntési szintjéhez megfelelő képzést, előrelátási képzettséget adunk. A fejekben dől el ugyanis, hogy ki miként tudja felmérni a feladatot, a kockázatot, a kihívást amivel szembe kell néznie.
– Miután „rendet tettek a fejekben”, szükség lesz korszerű technikai eszközökre is. Ezekre lesz pénz?
– Már akkor ismert volt, hogy milyen költségvetési feltételeink lesznek, amikor a 2009. évet terveztük. A költségvetés összeállításakor törekedtünk arra, hogy azok a fejlesztési programok, amelyek megkezdődtek, például a páncélozott harci járművek korszerűsítése (BTR-program), a Gripen-program, az egyéni fegyverek programjai, ne szenvedjenek csorbát. A katonának a személyi felszerelése a legfontosabb, éppen ezért ezeket a programokat végig is fogjuk csinálni.
– Az afganisztáni missziónak legalább lesznek korszerűbb eszközei, például új kézi- fegyverei vagy golyóálló sisakjai?
– Természetesen, akiknek kell, azok megkapják a legkorszerűbb kézifegyvereket és a golyóálló kevlársisakokat. Akiknek a feladata ezt megkívánja, azokat ellátjuk ilyen eszközökkel. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az ellenséges támadások kivédésére felkészítsük a katonáinkat, és felszereljük őket az ehhez szükséges lehető legjobb eszközökkel, és ezt a feladatot teljesítjük is.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
