Az MSZP akkor hajlandó tárgyalni a visszatartott egykori titkosszolgálati iratok feltárásáról, ha az erről szóló javaslatban szerepel az a tételmondat, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok mindig az érvényes törvények szerint végezték a munkájukat – jelentette ki Tóth Károly (MSZP), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke egy tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. A Beszélő című liberális folyóirat által szervezett rendezvényen a kormánypárti politikus azt is állította: az iratok kilencven százalékát már átadták az állambiztonsági iratok történeti levéltárának, a többi dokumentum visszatartása pedig indokolt volt. A képviselő nehezményezte, hogy az SZDSZ-szel kötött koalíció egyik feltétele volt a titkosszolgálati iratok megismeréséről szóló jogszabály elfogadása, aztán a liberálisok kiléptek a koalícióból, most pedig a feltételek teljesítését követelik. Mint mondta, ennek ellenére hajlandók az úgynevezett Kenedi-bizottság titkosszolgálati iratokról szóló jelentésének megtárgyalására.
Gulyás József, a bizottság SZDSZ-es tagja viszont azt közölte, álláspontjuk szerint jelentős részben nem volt indokolt a dokumentumok visszatartása, mert az áldozatok a róluk készült jelentések lényegi részét nem kaphatták meg. Az SZDSZ a Kenedi-bizottság jelentése alapján egy olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely szerint törvénybe kellene foglalni, hogy az említett iratoknak a közlevéltárakban a helyük, kivéve azokat a dokumentumokat, amelyeknek valóban indokolt a visszatartása. Az MDF és az MSZP többségének tartózkodása azonban megakadályozta, hogy szavazhassanak a javaslatról – emlékeztetett a politikus. Hozzátette: a kutathatóság szerinte nem koalíciós kérdés. A rendszerváltozás után nem szűnt meg a manipuláció a titkosszolgálati iratokkal, azok közül sokat törvénytelenül megsemmisítettek, és ez a szolgálatoknál történt. Ezért sem mondható ki, hogy a nemzetbiztonsági szervek mindig az érvényes törvények betartásával végezték a munkájukat.
A beszélgetésen részt vett Varga László történész, a Kenedi-bizottság egyik tagja is, aki megerősítette, hogy az Információs Hivatalnál, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál és a katonai szolgálatoknál komoly mennyiségű visszatartott irat található még, de a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál módszeresen megsemmisítettek szinte minden dokumentumot 1990 és 1995 között. Megjegyezte, az ekkor történt törvénytelenségeket már a Horn-kormány is feltárta. Varga László érthetetlennek nevezte azt is, hogy a jelenleg hatályos törvény értelmében számos kilencvenes években megszületett irat elvesztette a minősítését, mégsem kutatható.
Tóth Károly az 1994 előtti időszakról szólva úgy fogalmazott: akkoriban az MDF–SZDSZ-paktum mentén működtek a dolgok az országban. A kormány azt javasolja, hogy civil kontroll mellett megismerhetővé válhassanak a titkosszolgálati iratokat tartalmazó mágnesszalagok, és a 2003-as törvény alapján ezeket a szolgálatok újra minősítsék. Amely dokumentumokat pedig ez alapján sem lehet visszatartani, azokat át kell adni a levéltárnak – jelentette ki a kormánypárti politikus.
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?