Beindul az „NBH-röntgen”

Szinte csak a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó takarítónőket nem vonják szigorú nemzetbiztonsági ellenőrzés alá a kancelláriaminiszter napokban hatályba lépett rendelete szerint – majd mindenki mást igen. Immár a titkársági munkatársaknak vagy a döntés-előkészítő szakértőknek is C típusú átvilágításon kell átesniük.

Már saját embereiben sem bízik a balliberális hatalom. Ezt jelzi, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter napokban hatályba lépett rendelete jelentősen bővítette azon munkaköröknek a számát a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), illetve a felügyelete alatt működő szervezeteknél, amelyeket a legszigorúbb, C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás után lehet csak betölteni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kérdőíven és egyéb módon kell a személyes adatait kiszolgáltatnia a munkavállalónak, de ki kell tennie magát a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) környezettanulmányainak is. Titkos ügynökök csöngethetnek a szomszédokhoz, közeli ismerősökhöz, sőt operatív információkat is szerezhetnek a bizalmi munkakör betöltésére vállalkozó személyről.
Az új rendelet alapján nem csupán a miniszterelnök közvetlen környezetében, a kancellárián dolgozókat veszik szigorú ellenőrzés alá, hanem a MeH felügyelete alatt működő szervezeteknél, a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH), valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában dolgozókat is.
A kormánytagok és a stratégiai ágazati vezetők mellett ilyen vizsgálatnak vetik alá a jövőben például a miniszterelnök személyi asszisztensét és közvetlen tanácsadóját, a parlamenti titkárság főosztályvezető-helyettesét, a kormányszóvivőt, a kormányzati kommunikáción dolgozó főosztályvezető-helyettest, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős döntés-előkészítő szakértőket, továbbá minden egyes dolgozót, aki a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeknél vállal munkát. (Az utóbbi területen egyébként az elmúlt években több ügynökbotrány is kirobbant.) Ugyancsak C típusú átvilágítással sújtják az objektumvédelem, a személyi biztonság, a védelmi igazgatás és az ágazati katasztrófavédelem valamennyi munkakörét. Emellett az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő szervezeteknél a rendszerfelügyeleti területen dolgozók (vagy leendő munkatársak) is a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel számolhatnak.
Az teljesen természetes, hogy továbbra is C típusú átvilágításnak vetnek alá mindenkit, aki a munkája folytán államtitoknak minősülő, szigorúan titkos dokumentumokat ismerhet meg, azonban az már vitatható, hogy ellenőrzik azokat is, akik csupán bizalmas adatok birtokába jutnak. Az átvilágítás nem kerüli el az egyéb kormányzati szervezetekhez köthető munkatársakat sem: alacsonyabb minősítésű (A vagy B típusú) ellenőrzésen kell átesnie például a KSH bizalmi munkatársainak és a Gyermekesély Iroda köztisztviselőinek is.
Demeter Ervin (Fidesz), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja lapunknak elmondta: főszabály szerint azoknak kell átesniük C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, akik munkájuk során államtitkokat ismerhetnek meg. Az ellenzéki képviselő teljesen indokolatlannak és feleslegesnek tartja, hogy olyan hivatalnokokat is szigorú ellenőrzéseknek vessenek alá, akik ilyen szigorúan titkos információkhoz nem férhetnek hozzá.