Minden külön értesítés helyett: csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) vasúti igazgatási főosztályának éves jelentéséből kaphatott hírt a közvélemény arról, hogy a MÁV Zrt. megszerezte az országos pályahálózat működtetésére szóló engedélyt. A fontos dokumentumot az elmúlt év utolsó napjaiban, a két ünnep között adta ki az NKH, viszont a hír eddig elkerülte a nyilvánosságot. Az engedély megszerzését a vasúti törvény 2005-ben elfogadott módosítása tette kötelezővé a vasúttársaság számára. A MÁV azonban csak 2007 májusában fordult kérelemmel a Magyar Vasúti Hivatalhoz (MVH). Mivel a vasúttársaság nem tudta benyújtani az ingatlan vagyon hiteles, telekkönyvi kivonatokkal alátámasztott nyilvántartását, valamint nem rendelkezett felelősségbiztosítással, a hatóság elutasította a kérelmet. Az MVH emellett tavaly százmillió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki ugyanezen okokból a MÁV-ra. Ezután nem sokkal Szabó Pál – azóta elmozdított – közlekedési miniszter megszüntette a vasúti hivatalt, s a hatósági tevékenységet az NKH-hoz csoportosította át. A vasúttársaság újra beadott kérelmét a közlekedési hatóság annak ellenére kedvezően bírálta el, hogy a MÁV ingatlan vagyonának nyilvántartása azóta sem készült el. A MÁV vezetői ez év elején azt valószínűsítették, hogy a pályavasút önálló cégbe szervezése a jövő esztendő első napjától történhet meg.
Az elemzés megállapítja azt is, hogy fontos lenne a közszolgáltatási szerződés megkötése az állam és a MÁV Zrt. között úgy, ahogy a GYSEV esetében ez tavaly már megtörtént. A szerződés szabályozza az egyes szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket, a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat és azt, hogy mi történik akkor, ha a szerződésben foglalt kötelezettségeket a MÁV nem teljesíti. A közszolgáltató vasúti társaságokra vonatkozó előírások szerint a cégeknek az ebből a tevékenységből származó bevételeiket, valamint az azt szolgáló kiadásokat a számvitelben elkülönítve kell nyilvántartaniuk. Ha a közszolgáltatási szerződést az állam a MÁV-Start Zrt.-vel is megköti, az NKH szerint az állami források felhasználásának átláthatósága, ellenőrizhetősége is javulni fog.
Az immár vasúthatósági feladatokat is ellátó NKH első éves elemzésében megállapítja, hogy a felére zuhant a MÁV utasforgalma tavaly az 1980-as szinthez képest, és ebben az évben folytatódik ez a folyamat. Míg 1980-ban a vasút még 280 millió utast szállított Magyarországon, addig ez a szám 2008-ra csaknem a felére, 145 millióra csökkent. Az utasok 98,5 százaléka nem lépte át az országhatárt. A helyközi vasúti személyszállítási teljesítmények 2008-ban tapasztalt csökkenése minden bizonnyal a munkanélküliség emelkedésének, más közlekedési módok, elsősorban a közúti közlekedés, különösen az egyéni gépkocsihasználat további térnyerésének és a 2007-ben jelentősen megemelt jegyáraknak köszönhető. Az NKH elemzése a magyar államvasút teljesítményének további csökkenését feltételezi az idén. Véleményük szerint a gazdasági válság a személyszállítási teljesítményeket is érinti majd. A keresetek csökkenése és a munkanélküliség növekedése ugyancsak az utasforgalom visszaesését vonja maga után.
Nemcsak az utasok száma, de a teherszállítás is visszaesett a MÁV-társaságoknál. Az árufuvarozás 1980-ban 130 millió tonna volt, míg ez az adat 2008-ban mindössze 40 millió tonnát mutatott. A KSH nyilvántartása szerint a vasúti áruszállítás mennyisége árutonnában mérve 4,4 százalékkal csökkent tavaly is az előző évhez képest. A mérséklődés a nagyobb súlyú nemzetközi szállítások visszaesésének tulajdonítható: míg a belföldi szállítások az elmúlt évben nőttek 2007-hez képest, addig a nemzetközi szállítások 6,4 százalékkal visszaestek. Így 2008 januárja és decembere között öszszesen 51 millió 619 ezer tonna árut szállítottak vasúton. A nemzetközi szállítás jelentőségére utal, hogy e teljesítmény körülbelül 78 százaléka a külföldre irányuló vagy onnan érkező fuvarokhoz kötődik.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
