Katonai körökben az elmúlt években gyakran lehetett hallani azt a tréfát: csak nehogy felújítsák a laktanyát, mert akkor egy éven belül biztos bezárják, és a legénység az utcára, vagy jobb esetben egy száz kilométerre működő másik honvédségi objektumba kerül. Az aggodalom nem volt teljesen alaptalan, hiszen információink szerint 2002-től kezdve a Honvédelmi Minisztérium (HM) több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából az ilyen esetek miatt. Az említett időszakban ugyanis a hangzatos elnevezésű Laktanya-rekonstrukciós program költségeire előirányzott több tíz milliárd forintból 733,4 milliót olyan honvédségi objektumokban használtak fel, amelyeket az úgynevezett haderőreformra (finomabb megfogalmazás szerint védelmi felülvizsgálatra) hivatkozva bezártak és felszámoltak. Felújításokat végeztek például a tüzérezred később bezárt pécsi laktanyájában, a taszári Kapos Repülőbázison, a szintén felszámolt aszódi vezetésbiztosító ezrednél, a megszüntetett szombathelyi és tapolcai kiképzőközpontban.
Mint arról korábban beszámoltunk, az utóbbi létesítmény felújítására csak 2004-ben, a bezárása előtt egy évvel mintegy 250 millió forintot költöttek el a szaktárca költségvetéséből.
*
Úgy tűnik, hogy fölöslegesen fizettek ki 2002-ben a laktanya-rekonstrukciós program keretében 138,8 millió forintot a szombathelyi laktanyára is a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből, mert az inkább a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát gazdagította, amelynek ingyen adták át az objektumot 2004-ben, hogy ott börtönt alakítsanak ki.
Ez a tendencia azt jelentheti, hogy a szakminisztérium a reformtervek sokasága ellenére sem rendelkezett hosszú távú koncepcióval az ingatlanaival kapcsolatban. Arra ugyanis még csak gondolni sem merünk, hogy egyes helyőrségekre éppen azért költöttek százmilliókat, hogy később azokat alacsony haszonnal értékesítsék. Az ingatlan-adásvételek terén ugyanis a Honvédelmi Minisztérium nem tud felmutatni jelentős eredményeket az elmúlt öt-hat esztendőben. A 2004 és 2008 között dobra vert tizenöt értékes ingatlanból ugyanis a hivatalos adatok szerint összesen 14,2 milliárd forint folyt be a Honvédelmi Minisztérium kasszájába.
Ez azért is különös, mert csak XI. kerületi Petőfi laktanya és a Zrínyi egyetem Üllői úti campusának eladásából több mint tízmilliárd forint gazdagította a Honvédelmi Minisztérium kaszszáját.
A honvédség vagyonát nagymértékben csökkentette továbbá az is, hogy számtalan ingatlant adtak át ingyen az önkormányzatoknak és egyéb költségvetési szerveknek is. 2004 és 2008 között 106 önkormányzat kapott meg a Honvédelmi Minisztériumtól különböző ingatlanokat ingyen több mint harmincötmilliárd forint értékben. Ezzel 304 önálló helyrajzi számmal rendelkező – összesen 2111 hektár nagyságú – katonai célú ingatlan került ki a honvédség kezeléséből.
A Magyar Nemzet arról korábban szintén beszámolt, hogy az ingatlaneladások korántsem fejeződtek be. Nemrégiben csaknem nyolcvanezer futballpályának megfelelő alapterületű ingatlancsomagot adott át a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az átadott létesítmények között laktanyák, kiemelt nyaralóövezetekben lévő csapatpihenők és honvédüdülők is vannak. Eladhatják mindemellett a közel 170 hektáros nagykanizsai repülőteret, s erre a sorsra juthat a katonai hírszerzés budapesti épülete is.
A honvédelmi tárca 2005 és 2008 közötti időszakban befolyt 14,2 milliárd forintos ingatlan elidegenítési bevételét teljes egészében felhasználták a laktanya-rekonstrukciós program feladataira – közölte lapunk érdeklődésére a minisztérium sajtóosztálya. Az objektumokban felújították többek között az egészségügyi ellátást célzó létesítményeket, a legénységi elhelyezési épületeket, a konyha-étterem komplexumokat, a haditechnika elhelyezésére, illetve ellátására szolgáló épületkomplexumokat, valamint a csapatművelődési otthonokat, a sportlétesítményeket és az oktatási létesítményeket.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat