Jönnek a roncsautók?

Nemcsak az autógyártók üzletét lendítette fel a számos országban bevezetett roncsprémium, hanem a bontókét is. Különösen úgy, ha a bezúzásra szánt gépkocsik egy részét lábon vagy alkatrészként külső piacokon újra értékesítik. A bontott részegységekből hazánkba is juthatott – vélekedett a hazai használtautó- kereskedők szervezetének a vezetője.

Veszélyben a kecskeméti gyár. A Daimler németországi központjában nem válaszoltak a Magyar Rádió berlini tudósítójának arra a kérdésére, hogy érintik-e a kecskeméti beruházás sorsát az óriáscég katasztrofálisnak mondott veszteségei. A most nyilvánosságra hozott cégadatok minden szakértői előrejelzést alulmúlnak: három hónap alatt majdnem másfél milliárd eurót veszített a Daimler, mert világszerte alig veszik az autóit. A cégnél elismerik, hogy további munkaidő-rövidítéssel, elbocsátásokkal s a tervezett befektetések visszamondásával kell nagyon gyorsan legalább négymilliárd eurót kell megtakarítaniuk, hogy elkerüljék a csődöt.

Bár a roncsprémium Európában sikert sikerre halmoz, s a megnövekedett keresletnek köszönhetően a magyar autó- és alkatrészgyártók forgalma is fellendült, az állami beavatkozásnak már megmutatkoznak az árnyoldalai is. A különböző országokban bevezetett vásárlásösztönző programok közös tulajdonsága, hogy a koros, legtöbbször tízévesnél idősebb gépkocsik tulajdonosai akkor jutnak hozzá az 1000–2500 eurós támogatáshoz, ha régi autójukat leadják a zúzdában. Praktikusan ez úgy történik, hogy a csereautót a kereskedőnél hagyják, s az ő feladata, hogy azt bontóba adja. A használt autók feldolgozása összetett folyamat, a forgalomból kivont járműből ki kell szerelni a környezetre veszélyes, illetve az újra felhasználható anyagokat, a présgépekbe már csak a jórészt csupasz karosszéria kerül. Mindez munka- és időigényes feladat, ezért sok pénzbe kerül. Az autókereskedők egy része szívesen kibújna e kötelezettség alól. A német hatóságok szerint a roncstelepekről százával exportálják a papíron bezúzott autókat – külföldre. A kereskedőknek azért éri meg ez, mert ahelyett, hogy fizetnének a feldolgozásért, még pénzt is kapnak az értékesítésért. A Bild című német lap szerint a nyomozók egy roncstelepen ötszáz külföldre csempészett gépkocsi nyomára bukkantak, s szerintük ez csak a jéghegy csúcsa. A német hatóságok most szigorú ellenőrzéseket vezetnek be a kikötőkben és a roncstelepeken.
A német híradás nem szólt arról, hogy kerülhetett-e ezekből a roncsautókból Magyarországra. Számottevő mennyiség biztosan nem – mondta lapunk kérdésére Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Azt azonban nem zárta ki a szakember, hogy alkatrészek, részegységek feltűnhetnek a magyarországi bontókban. Különösen a nagy értékű, prémium kategóriás gépkocsik jelöletlen elemeiről lehet szó – mondta Fojt Attila. A motor és az alváz nem jöhet szóba, hiszen a német bontókban szigorúan kivágják az azonosító számokat a gépkocsikból. Éppen ezért kevéssé valószínű, hogy gépkocsik egyben bekerüljenek a legális exportcsatornákon, hiszen a regisztrációs adó is keményen sújtja az Euro 1-es és 2-es környezetvédelmi besorolású autókat, s a 300 forintos euró is rontja az üzletet. Fojt Attila azonban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az autókat olyan, unión kívüli piacokon értékesítik, ahol nem működik a központi gépjármű-nyilvántartás.