időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

Nincs pontos államivagyon-nyilvántartás

Dékány Lóránt
2009.05.29. 22:00

Van egységes állami vagyonkataszter, csak egyelőre nem pontos – így foglalható össze a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának tegnapi előadása. A korábbi három vagyonkezelő szervezet adatbázisát ugyanis már összevonták, ám az egyes elemek értékét nem felméréssel, hanem képlet alapján, becsléssel állapították meg. A Fidesz közben törvényben tiltaná a vízműeladást.

Valóban létezik egységes vagyon-nyilvántartási rendszer, ám az egyelőre csupán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. elődszervezeteinek összevont adatbázisát jelenti, azoknál mindössze annyival pontosabb, hogy a két helyen szereplő vagyonelemeket kiszűrték – ez derült ki az MNV tegnapi sajtótájékoztatóján.
Tátrai Miklós, a szervezet vezérigazgatója elmondta, az állami vagyon bruttó összértéke jelenleg 42 ezermilliárd forint. Ez az öszszeg persze nem újdonság, hiszen korábban Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke – az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer létrehozása előtt – ugyanekkora összegről számolt be. Pedig a vagyonkataszter szükségességét az egyes elődszervezeteknél meglévő adatok elavultsága jelentette. Tátrai kifejtette, a bruttó érték azt jelenti, hogy egy erre hivatott társaság – nevezetesen az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég – tanulmányt készített, amelyben matematikai és üzleti modellek segítségével, a földrajzi besorolást figyelembe véve megbecsülte a vagyonelemek értékét. – Nincs lehetőség minden egyes vagyonelem felmérésére, mivel több ezer ingatlanról és ingóságról van szó – emelte ki a vezérigazgató. Hozzáfűzte, ezt a munkát már elkezdték, ám a jövő évi költségvetési forrás még nem biztosított erre a feladatra, márpedig megfogalmazása szerint olyan ütemben tudnak haladni a helyszíni vagyonértékeléssel, ahogy fedezetet biztosít számukra a költségvetés.
A jelenlegi rendszer létrehozása eddig 622 millió forintot emésztett fel, míg annak üzemeltetése a 2009–2011-es időszakban 761,5 millió forintba kerül.
– A következő kormány egyik első és legfontosabb dolga lesz pontos leltárt készíteni az állami vagyonról – jelentette ki újságírók előtt Varga Mihály. A Fidesz alelnöke a távirati iroda beszámolója alapján arról beszélt, hogy átgondolatlan és előkészítetlen volt az MNV létrehozása, és elhibázott volt az is, hogy ez leltár nélkül történt. Mint fogalmazott, azonnali lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az állami vagyonról pontos és világos képe legyen a kormánynak, az állami intézményeknek és az állampolgároknak is. – Ha valaki megkérdezi az utcán, hogy mekkora vagyon van ma a magyar állam birtokában, akkor arra lehessen egy egyértelmű és világos választ adni. A következő kormánynak ezt a cél kell kitűznie – húzta alá a politikus.
Varga Mihály kitért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi jelentéseire is, amely hosszú idő óta hangsúlyozza, hogy a magyar állam képtelen elszámolni az állami körbe tartozó vagyonnal. Az alelnök elgondolkodtatónak nevezte az elmúlt évek privatizációs lépéseit, amikor több tíz vagy száz milliárdos állami vagyont értékesítettek. Szerinte kérdés, hogy vajon ezek a privatizációk mennyire voltak megalapozottak, s került-e ebbe a körbe olyan állami vagyonelem, amelynek a létezéséről nem is tudtak.
Az ÁSZ jelentései nyomán indult, privatizációs ügyletekkel kapcsolatos nyomozásokról azt mondta: ezek azt jelzik, hogy a privatizációt egyesek a visszaélések és az egyéni meggazdagodás terepének tekintették. Ezenkívül felszólította a kormányt, hogy a vizsgálatok befejeződéséig állítson le minden privatizációs eljárást.
Ezt a Fidesz módosító indítvánnyal is megpróbálja megerősíteni. Legalábbis az állami tulajdonú vízi közműveket mindenképp megtartaná a legnagyobb ellenzéki párt javaslata. Ez alapján ugyanis az öt regionális víziközmű-társaság 75 százalékát a tartós állami tulajdont felsoroló listára vennék föl. Mindezt a benyújtók azzal indokolták, hogy minden, a magyar vízvagyonnal összefüggő ügy stratégiai jelentőségű, ezért tartós állami tulajdonban tartásuk kiemelkedő nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kérdés. Ráadásul mindez – mint írták – egybecseng a kormány szándékaival is, hiszen Oszkó Péter pénzügyminiszter az elmúlt hetekben többször úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak nem áll szándékában regionális vízművet privatizálni, ennek előkészítését nem kezdték meg, s nem kívánják megkezdeni. Ennek ellenére a költségvetési bizottság tegnapi ülésén a képviselők bár tárgysorozatba vették az indítványt, azt nem tartották általános vitára alkalmasnak.
Az MNV emellett egy hónapja olyan döntést hozott, amely az Észak-magyarországi Regionális Vízművek vagyonkezelésébe adta a Tisza-menti Regionális Vízművet és a Duna-menti Regionális Vízmű (DMRV) egy részét. Utóbbi vagyonkezelésbe adása ellen tiltakozó határozatokat fogadtak el a balassagyarmati központú Nyugat-nógrádi Vízmű (NYNV) Kft. tegnapi taggyűlésén. Ebben a társaságban ugyanis a DMRV 27 százalékot birtokol. Csach Gábor balassagyarmati alpolgármester megkeresésünkre elmondta, kérelmet nyújtanak be az ügyben a Gazdasági Versenyhivatalnak, emellett pedig az érintett települések tiltakozó aláírásgyűjtésbe fognak. Az NYNV igazgatója emellett felhatalmazást kapott arra, hogy kivizsgáltassa az MNV döntésének jogszerűtlenségeit, s ha szükséges, az ügyészséghez forduljon.

Nem jött még pénz a Malévért. Az orosz állami Vnyesekonombank még nem fizette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által lehívott, a Malév privatizációjához kapcsolódó bankgaranciát – közölte Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója a távirati irodával. Az MNV azután hívta le az összes, 32 millió euró bankgaranciát, hogy a februárban a Malév tartozásai fejében lekért négymillió eurót az orosz bank nem fizette ki. A garanciát nyújtó bank közvetett kisebbségi tulajdonosa a légitársaságnak.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.