Nőtt a bankok profitja?

Nőtt, méghozzá nem is kevéssel a magyar bankok eredménye az első negyedévben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett adatokból. Egy szakértői elemzés szerint téved a statisztika, míg a felügyelet azt állítja, csak összesítette a bankoktól kapott adatokat.

Pénzügyi válság ide, recesszió oda, a magyar pénzügyi szektor első negyedéves profitadatai jelentős növekedést mutatnak. Míg tavaly az első negyedévben 78,4 milliárd mérleg szerinti eredményt produkált a szektor, az idén ez az összeg 102 milliárd forintra rúg. Az eredmény azért meglepő, mert eközben az éves GDP-előrejelzés immár 6-6,5 százalékos mínuszt mutat, az ipari és kereskedelmi forgalmi teljesítmény két számjegyű csökkenésben van. Miként lehet, hogy ilyen rossz gazdasági körülmények között ennyire profitábilis a magyar bankszektor? – teheti fel a kérdést a szemlélő. Az egyik lehetséges válasz pedig az, hogy nem igaz semmi a magyar bankok szárnyalásából, csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett statisztika hibás – állítja a portfolio.hu elemzése. A szerzők szerint a 102 milliárdos adat magában foglal 14 milliárdnyi olyan összeget, amelyet nem kellett volna oda számítani, ennek oka az, hogy a számokat a nagy üzletrészek értékesítései torzítják. Ha az említett 14 milliárdot nem tekintjük, a 88 milliárdos eredmény reálisabb lehet, bár így is 10 milliárdos növekményt mutat.
– Az első negyedéves adatok csupán átmeneti javulást tartalmaznak, az év végére valószínűleg a bankszektor ugyanúgy mínuszba kerül, mint a gazdaság egésze – mondta kérdésünkre a PSZÁF szóvivője. Binder István arra is felhívta a figyelmet, hogy a negyedévi adatsorokat a bankoktól kapják, a PSZÁF csupán összesíti azokat.
A táblázatokból sok érdekes következtetés vonható le a magyar valóságról. Kiderül például, hogy a bankok problémamentes hiteleinek állományában a legrosszabb kategóriákban számottevő növekedés tapasztalható, ráadásul ez a növekedés észrevehetően fel is gyorsult. Március végére az állomány 1,11 százaléka volt rossz, míg egy évvel korábban csak 0,62, 0,97 százaléka volt kétes, míg egy évvel korábban csak a fele, 0,51, s átlag alatti minőségű 1,23 százalék volt, miközben egy évvel korábban csak 0,51 százalékot tett ki ez az adat. E számok arról árulkodnak, hogy a hitelfelvevők egyre nehezebben tudnak eleget tenni részletfizetési kötelezettségüknek. A romló hitelállomány oka lehet többek között, hogy a forintgyengülés miatt emelkedtek a törlesztőrészletek, nőtt a munkanélküliség, csökkent a reálbérszint, s a vállalkozások fizetőképessége megrendült.