Több pénzt kér a vasút

Miközben a kormány a MÁV támogatásának csökkentését helyezte kilátásba, a MÁV vezetői a nyugat-európai vasutak jóval magasabb juttatásával példálóznak. A százmilliárdos dotáció ellenére egyre kevesebben utaznak vasúton.

Meg kellene szüntetni minden menetdíjkedvezményt – jelentette ki a MÁV vezérigazgatója. Mindenki fizessen teljes árat, a rászorulóknak pedig az állam közvetlenül juttassa el a kompenzációt. Heinczinger István elmondta, hogy a cég már évekkel ezelőtt ezt javasolta a közlekedési kormányzatnak, és most is ezt látják célravezetőnek, hiszen tavaly az utasok negyede díjmentesen vette igénybe a cég szolgáltatását, teljes árú jegyet pedig csak az utazók 11 százaléka vásárolt. Az idei évre szóló közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban lapunk kérdésére azt mondta a vezérigazgató, hogy tavaly ősz óta folynak a tárgyalások. A szerződés szövege és a menetrend már elkészült, azonban a szolgáltatásért járó összegről nincs egyezség. A MÁV-nak 220-230 milliárd forintra van szüksége a menetrend teljesítéséhez, ebből 163-at kérnek a költségvetésből. Erről május 26-án dönt a cég vezérkara, és ezt terjesztik a minisztérium elé, a kormány pedig a költségvetés helyzetét figyelembe véve tesz ellenjavaslatot.
A MÁV alapvetően vitatja azt az elképzelést, amit a Bajnai-kormány és maga Hónig Péter miniszter is képvisel, miszerint kevesebb állami pénzből jobb szolgáltatást kell nyújtania a vasúttársaságnak. Heinczinger István megalapozatlannak nevezte a Reformszövetség szakmai elemzését is, és úgy vélte, kizárt, hogy a feladatokat a jelenlegi adottságok között 86 milliárd forinttal kevesebb állami támogatásból meg lehet valósítani. A Nemzetközi Vasúti Egyesülés (UIC) adataira hivatkozva azt állította, hogy a MÁV hatékonysága nem rosszabb, mint a térségbeli vasutaké. Néhány hete lapunknak nyilatkozva Antal Dániel, a Reformszövetség szakértője ugyancsak nemzetközi adatok alapján állította, hogy a lengyel hatékonyság 40 százalékkal meghaladja a magyart, de a régi uniós tagállamok átlaga 87 százalékkal jobb ebből a szempontból. A MÁV vezérigazgatója azzal érvelt, hogy a jelenlegi szolgáltatási színvonalat a cég sokkal kevesebb pénzből valósítja meg, mint a nyugat-európai vetélytársak. Míg a MÁV állami támogatása 800 millió euró évente, addig Ausztriában 1,6, Belgiumban 2,5, Franciaországban 9,6 milliárd euró az éves állami támogatás. Erre az érvelésre reagált úgy Antal, hogy a gazdagabb országok a nagyobb nemzeti össztermékből többet fordíthatnak vasútra, ez azonban nem indokolja azt, hogy a MÁV a jelenlegi menedzsmentjével, szerkezetében több pénzt kapjon. Ráadásul miközben százmilliárdokba kerül, egyre kevesebben használják: a MÁV-Start jelentős teljesítménycsökkenést volt kénytelen elszenvedni 2008-ban. Kozák Tamás vezérigazgató szerint a vonatok száma 0,7, az utasoké 3,1, a fizető utasoké 3,7, az utaskilométer 4,9 százalékkal csökkent.