Az oroszok kezében az Opel

Az Opel kérői közül a kanadai– osztrák–orosz konzorcium maradt nyeregben a diplomáciai feszültségektől sem mentes tárgyalási folyamat végén. Az eladó General Motors Németországon kívüli európai üzemei – köztük a szentgotthárdi motorgyár – érdekében az uniós miniszterek is összegyűltek.

2009. 06. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap elvi megállapodást kötött az amerikai General Motors (GM) a Magna International kanadai–osztrák társasággal az Opel eladásáról – jelentette a Reuters brit hírügynökség. A két társaság vezetői hamarosan aláírhatják a GM európai leányvállalatának eladásáról szóló megállapodást. Az Opel elengedése ügyében csütörtökön már diplomáciai lépéseket fontolgattak a német kormánytisztviselők, hogy döntésre bírják a GM-et. Segítségül hívták Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is. Közölték, hogy a német kormány nem akarja mindenáron megmenteni az Opelt, a pénzügyi, finanszírozási kockázatok átvállalásánál bizonyos határt szab. Például az áthidaló állami finanszírozás részeként legfeljebb 1,5 milliárd euróval támogatja a patinás autógyártót.
Az Opel átvételéért eredetileg négy befektető versengett: az olasz Fiat, a kanadai–osztrák Magna, az amerikai Riplewood Holdings (RHJI) pénzügyi befektetési társaság, s egy kínai befektető, a Beijing Automotive Industry Corporation (BAIC). A végső befutó, a kanadai–osztrák Magna International (Magna Steyr) a legnagyobb orosz hitelezővel, az állami Sberbankkal fogott össze az Opel többségi részének megszerzéséért. A közös ajánlat mögött álló összefogás ismertetett részletei szerint együtt hétszázmillió eurót fektetnének az Opelbe, az ügylet létrejötte esetén a Magna az Opel 20 százalékát, a Sberbank 35 százalékát kapná. Ugyanakkor a Magna lapértesülés szerint – a 4,5 milliárd eurós német állami kezességvállaláson túlmenően – azt is követeli, hogy az Opel dolgozóinak munkáltatói nyugdíjterheit legalább hárommilliárd euró értékben vegyék le a válláról.
A sokáig egyedüli esélyesnek tartott Fiat azért tiltakozott a tegnapi tárgyalás előtt, mert szerintük az ajánlatok harca egyenlőtlen volt és átláthatatlan. A Fiat mindamellett továbbra is érdeklődik a másik GM-leány, a Saab Automobile AB megvétele iránt is. A mintegy négyezer főt foglalkoztató vállalat évek óta veszteséggel dolgozik, adóssága 10,6 milliárd korona (283 milliárd forint). A legnagyobb hitelező az anyavállalat, a General Motors. A Saab februárban csődvédelmet kért, áprilisban pedig a GM közölte, hogy már a nyáron szeretné eladni a céget.
Mindeközben az Opel helyzetéről tanácskoztak Brüsszelben a GM európai telephelyeinek otthont adó uniós országok szakminiszterei, köztük Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter is. Magyarországon a beszállítókat is figyelembe véve több mint hatvanezer embert érint az Opel sorsa. A General Motors kontinensünkön Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Ausztriában, Lengyelországban, Svédországban, Spanyolországban és hazánkban folytat tevékenységet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.