Önálló pályavasút, önálló személyszállító üzletág és önálló vagyonhasznosító. Áruba bocsátott leánycégek, elvont ingatlanvagyon, a mellékvonalak átcsoportosítása regionális személyszállító társaságokba, és mindezt legfeljebb egy év alatt – ezek a legfontosabb elemei annak a kormányzati tervnek, amely a „javaslat a MÁV-csoport és a közösségi közlekedés működésének hatékonyabbá tételére” címmel kerül jövő kedden a kormány elé. A lapunk birtokába került dokumentum kormánybiztos kinevezését javasolja, aki közvetít a menedzsment, a szaktárca, a nemzeti vagyonkezelő és a Pénzügyminisztérium között. A szakmai elemzés végkövetkeztetése az, hogy mivel az átszervezéstől önmagában nem remélhető számottevő megtakarítás, ezért az átalakítás valódi terhét a MÁV Trakció Zrt., valamint a MÁV Gépészet Zrt. 2010-ben megvalósítandó eladásából lehet fedezni. A kormányzati szakértők 77 milliárd forintra taksálják a két cég együttes értékét.
A terv szerint a három önálló cégbe rendezett vasút közvetlenül a szaktárca, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő irányítása alá kerülne. A MÁV Zrt. feladatainak egy részét a MÁV Vagyonhasznosító Zrt. venné át. A MÁV Zrt.-ből kiválással jönne létre a MÁV Pályavasút-működtető Zrt. Ehhez a társasághoz az állami tulajdonban lévő vasúti pályák és a hozzájuk tartozó biztosítóberendezések üzemeltetése, fenntartása kerülne, ugyanakkor elvonnák tőle azokat az ingatlanokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a pályavasúti működéshez. Az ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 290 milliárd forint. Az előterjesztés szerint a MÁV-Start – vagyis a jelenleg a vasúti személyszállítást lebonyolító cég – az átalakítás után az elővárosi és a távolsági vasúti közlekedésben venne részt, a mellékvonalak kezelését regionális szolgáltatók kapnák feladatul.
– Bár az előterjesztést nem ismerem, azok alapján, ami a sajtóban kiszivárgott, azt kell mondjam, hogy gyanús gyorsasággal megvalósítani tervezett sumákolásról, többek közt ingatlanpanamáról lehet szó – mondta lapunk kérdésére Fónagy János, a Fidesz-kormány közlekedési minisztere, országgyűlési képviselő. Miután főbb vonalakban ismertettük a kormány számára készített javaslatot, a szakpolitikus megállapította, az átalakítás célja nem a szolgáltatás minőségének a javítása, nem az utasok színvonalas kiszolgálása, nem az utazás biztonságának a növelése, hanem a vagyonkimentés, a kimazsolázás. Bizonyára alig várják már egyes kormányhoz közel álló érdekcsoportok, mondta Fónagy János, hogy olcsón megszerezhessék az olyan MÁV-ingatlanokat, mint a megyeszékhelyeken épült igazgatóságok, iskolák vagy a nagy pályaudvarok környékén lévő, rendkívül értékes fővárosi vagyontárgyak. A kormányt, úgy látszik, nem zavarja, hogy az eladni tervezett járműjavítók és a vontató járműállományt üzemeltető MÁV-Trakció privatizációja munkahelyek ezreit veszélyezteti. Cinikus elképzelésnek nevezte a szakpolitikus, hogy a MÁV által 2004–2006 között a működésre felvett hiteleket a kormányzat most a MÁV-ingatlanok eladásából igyekszik visszafizetni. Árulkodó az a gyorsaság, ahogy a kormányzat néhány hónap alatt nyélbe kívánja ütni a nagymérvű cégátalakítást – figyelmeztetett Fónagy János. Az országgyűlési választásokig hátra- lévő hónapok bizonyára nem lesznek elégségesek a terv végigvitelére, de arra igen, hogy néhány értékes helyen lévő vasúti ingatlant – mint amilyen az Andrássy úti székház is – piacra dobjanak. – Félő, hogy amit nem sikerült elérnie a szabad demokrata közlekedési vezetésnek, vagyis a mellékvonalak leválasztását a közszolgáltató vasútról, azt most ismét megkísérlik – mondta Fónagy János. A térségi vasutak létrehozása nemes gondolat, de csak úgy, hogyha továbbra is az állam vállalja az anyagi terhet, és nem tolja azt az önkormányzatok nyakába, amelyek már ma is működőképességük határán vannak – vélekedett a politikus.
A közlekedési kormányzat MÁV-csoporttal kapcsolatos álláspontja 180 fokos fordulatot írt le az elmúlt hónapban. Hónig Péter miniszter májusi bemutatkozó sajtótájékoztatóján lapunk azon kérdésére, hogy a jelenlegi rendszerben és menedzsmenttel képzeli-e el a MÁV működtetését, a miniszter igennel felelt. Mint mondta, most nincs pénz új vezetőket keresni, nincs idő átszervezni, ehelyett a napi működésre kell koncentrálni. Ehhez képest a lapunk birtokába került előterjesztés szerint június 30-án kell megkezdeni a holding átalakítását, és jövő év januárjában már le is bonyolítanák a cégek kiválását. Az előterjesztés készítőinek kijelölt céljai között szerepel a vasút működési költségeinek lefaragása is. Ez azért került napirendre, mert kiderült, hogy a kormány nemzetközi kötelezettséget vállalt a közösségi közlekedési közkiadások mérséklésére. Oszkó Péter pénzügyminiszter a napokban elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás része a MÁV támogatásának átalakítása is. Az átszervezésekkel nem lehet rövid távon megtakarítást elérni, mi több, az jelentős többletköltséggel jár – mondta el lapunknak a cég belső ügyeit jól ismerő informátor. A szakember emlékeztetett, hogy a MÁV-Start Zrt. létrehozása húszmilliárd forintjába került a vasútnak, a holding három cégbe szervezése belekerülhet 40 milliárd forintba is.
A kormánybiztosnak – aki információink szerint a Kamarás Miklós lemondása után megüresedett elnöki tisztséget is betölti majd – sok furcsa üggyel kell majd szembenéznie. Például azzal, hogy új irodája miért nem az Andrássy úton, hanem egy bérelt irodaházban van. A Könyves Kálmán körút 54–60. szám alatti Parkway irodaháznak ugyanis 1,4 milliárd forint az éves költsége, amely az eladósodott MÁV kiadásait szaporítja, miközben a régi székházra nincs vevő a pangó ingatlanpiacon. A vasúttársaság nemrégiben másodszor is kénytelen volt meghirdetni eladásra az Andrássy úti palotát. Az igazgatóság létszámával is érdemes volna foglalkoznia a kormánybiztosnak. Míg a MÁV fénykorában százezer dolgozóra 600-700 irodista jutott, a vezérigazgatóságon jelenleg 1800-an dolgoznak, miközben a vállalat összlétszáma húszezerre apadt.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
