Visszaélés a közútnál?

Sokszorosára duzzasztotta az általa vezetett Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi apparátusát László Sándor távozóban lévő vezérigazgató, mégis évente 600-700 milliót költött külső szakértők foglalkoztatására. A közbeszerzések sem szabályosan zajlottak a szervezetnél – állítja egy szakmai elemzés.

2009. 06. 18. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint tucatnyi pályázó adta be az anyagát a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumba a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. vezérigazgatói posztja elnyerése érdekében – értesült lapunk. Az állás meghirdetésére azért volt szükség, mert László Sándor, a szervezet jelenlegi vezérigazgatója június 30-i hatállyal közös megegyezéssel távozik posztjáról. László Sándor 2006. január elseje óta vezette a társaságot, s közleményében fontos eredményként említette a megyei közhasznú társaságok összevonását. Sejtetni engedte, hogy távozásához hozzájárult az útpénztári finanszírozás csökkentése.
Egészen másként értékelik László Sándor tevékenységét a szervezetnél hosszú idő óta dolgozó – nevük közzétételének mellőzését kérő – informátoraink. Tanulmánynak is beillő elemzésükben azt állítják, hogy a távozóban lévő vezérigazgató nemcsak koncepcionális hibákat követett el működése során, de korrupciógyanús ügyek és a közpénz pazarlása is a számlájára írható. Ilyen nehezen megmagyarázható lépéssorozat volt a szervezet belső átalakítása, amelynek során 2007-ben – a hatékonyságnövelés jegyében – a 19 megyei igazgatói státus mellett létrehoztak öt regionális főmérnöki posztot is. A megyei igazgatók megmaradtak milliós fizetéssel, középkategóriájú személygépkocsi-használattal, de úgy, hogy a korábbi 250 helyett már csak 20 ember munkáját irányították. Eközben a központ létszáma is egyre duzzadt. Az Állami Számvevőszék hiába állapította meg 2006-os jelentésében, hogy felesleges hat csúcsvezetői posztot fenntartani, az igazgatók létszáma azóta 16-ra bővült, ráadásul úgy, hogy többen közülük legfeljebb egy-egy titkárnőt igazgattak. Az 1,9 millió forintos fizetést felnyaláboló vezérigazgató mellett havi 1,5 milliót kereső 4 helyettes, valamint 16 központi igazgató – havi egymillióért – mozdította elő a magyar közútfenntartás ügyét.
Ám hiába dolgozott annyi remek szakember a vezérigazgatóságon, a különféle döntés-előkészítő anyagokat külsős cégektől rendelte meg az MK Zrt. A tanácsadó vállalkozások foglalkoztatására, vezetői tréningekre 2006-ban 681,2 millió, 2007-ben 655,1 millió forintot költött a cég. A szerződéseket az alapító okirat szerint az ötmillió forintnál nagyobb értékűek esetében nyilvánosságra kell hozni, ugyanakkor ezek ma sem találhatók meg az MK honlapján.
A 2007-es szervezeti átalakítás számlájára írják a lapunkat informáló szakemberek, hogy az MK hosszú időn keresztül az áruk és szolgáltatások beszerzését a közbeszerzési törvény megkerülésével végezte. Ennek következtében az útszórósó beszerzésénél vagy a burkolati jel felfestésénél olyan konzorciumok jelentek meg, amelyek monopolárakat alkalmaztak, a korábban, megyénként meghirdetett eljárások győzteseinél harminc százalékkal magasabb áron adták szolgáltatásaikat. Az egyik logisztikai igazgató a folyosói pletykák szerint rendszeresen belenyúlt a közbeszerzési eljárásokba azért, hogy testre szabott kiírások szülessenek. Mindezt – állítólag – a cég felső vezetésének a tudtával és jóváhagyásával tette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.