Felszámolják a rakétákat is

A magyar légvédelemnek nemcsak a vadászrepülő fegyverneme van válságban, hanem súlyos problémákkal küzdenek a légvédelmi rakétások is – értesült lapunk.

A területen a napokban újabb súlyos leépítésre kerül sor, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis – a térségben, és a NATO-ban is egyedülálló módon – felszámolja a leghatékonyabb légvédelmi rakéta kategóriát a honvédségben. Ezek a vállról indítható, orosz gyártmányú Igla–1 típusú rakétakomplexumok (angol összefoglaló néven MANPADS), amelyekből 2005-ös ENSZ-adatok szerint 61 indítóberendezése és 119 rakétája volt hazánknak. A helyi háborúk tapasztalata azt mutatja, hogy ezek az infravörös irányítású, rövid (5 kilométer) hatótávolságú fegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt az ellenséges repülőgépekre. Afganisztánban sokak szerint ezek megjelenése késztette kivonulásra a Szovjetuniót, de a MANPADS rakéták súlyos leckét adtak a támadóknak tavaly Grúziában is.
Magyaroroszág egyetlen megmaradt légvédelmi rakétás alakulata, a 12. rakétaezred Győrben települ, rájuk hárul a feladat, hogy a maradék Iglákat egy csehországi lőtéren ellőjék, és ezzel a szétszereléshez képest olcsón felszámolják a készletet. A rakéták élettartama ugyan lejárt, ám hajtóanyagukat újra lehetne tölteni – akár a HM Arzenál nyírtelki üzemében is – vagy darabonként 50 ezer dollár körüli áron újakat lehetne beszerezni tradicionális forrásokból. A HM azonban a „fenyegetettség hiányára” tekintettel évek óta azt latolgatja, hogy felszámolja a győri rakétás alakulatot, így nem biztosítottak forrásokat az Iglák üzemidő-hoszszabbítására vagy pótlására.
Szintén pótlás nélküli kivonás áldozata lehet az egyetlen nagyobb teljesítményű, radarirányítású légvédelmi rendszer, a szocialista örökség Kub is, amelyből jelenleg már csak négy darab, Lengyelországban korszerűsített komplexum biztosít elméletileg körülbelül 5000 négyzetkilométeres lefedettséget a 92 ezer négyzetkilométeres országnak.
Néhány éven belül kizárólag 45 darab dupla Mistral indítója és mintegy kétszáz rakétája maradhat légvédelemre a honvédségnek. A rendszer az egyik legkorszerűbb közeli hatótávolságú rakétával rendelkezik, de nem pótolja a MANPADS kategóriát, mivel a magyar konfigurációban gyalogosan nem hordozható. Védelmi ipari forrásokból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a honvédelmi tárca csak a harmadát költi ezen eszközök alkatrész-utánpótlására, mint amit optimálisnak tartana a gyártó a megfelelő üzemképességhez. Az indítóállványok továbbra sem rendelkeznek barát-ellenség felismerő berendezéssel, ami lehetetlenné teszi a szövetségi alkalmazást a „baráti tűz” incidensek veszélye miatt.
A HM államtitoksértéssel vádolja lapunkat, amiért pénteki lapszámunkban megírtuk, hogy immár mindössze egy vadászrepülőgép védi Magyarország légterét a korábbi géppárral szemben. Az Országos Sajtószolgálat útján kiadott közleményük szerint „a Magyar Köztársaság légterének védelmét ellátja és garantálja a Magyar Honvédség Gripen és MiG–29-es repülőgépeinek flottája”.