Hűtlenül kezelt ország

Ahogy Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnököt és árnyékkormányát a szocialisták egy része lassan kiszorítja a hatalomból, egymás után dőlnek majd ki a csontvázak a szekrényből. Úgy látszik, ezek körébe tartozik az a hír, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) eljárást folytat hűtlen kezelés miatt a korábbi kormányfő szívének sokáig olyan kedves, de végül kényszerűen leállított presztízsberuházás ügyében. Az „új kormányzati negyed” fedőnevű ingatlanbizniszt mindvégig körüllengte a korrupció gyanúja, nemcsak a sajtóban, de az építészszakmán belül is. A történet úgy kezdődött, hogy Gyurcsányék egy nagy dél-európai beruházócéggel többé-kevésbé megállapodtak a finanszírozással egybekötött kivitelezésről. Ez a cég akkor jelentette be távolmaradását a beruházástól, amikor kiderült – mit szerénykedjünk, a magyar sajtóban lapunk írta meg először –, hogy a kiszemelt telkek tulajdonjoga nem tisztázott, a tulajdonos MÁV ingatlan-nyilvántartása rossz.
Persze az, hogy az NNI nyomoz egy ügyben, ráadásul úgy, hogy még gyanúsítottat sem talált, nem lenne nagy szenzáció. Az pedig, hogy az Állami Számvevőszék számos szabálytalanságot tárt fel az állami szereplők ténykedésében, ugyancsak nem rázza meg az olvasót, hiszen hány hasonló elmarasztaló szakvéleményről tudunk! A hír talán attól vált fontossá itt és most, hogy a színfalak mögött folyik a Gyurcsány Ferenchez és Szilvásy György egykori titkosszolgálati miniszterhez köthető politikai és gazdasági erők kiszorítása.
A nyilvánosságra került kormányzatinegyed-ügyek hallatán – például, amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság csaknem hárommilliárd forintot fizetett ki egy olyan tervdokumentáció elkészítésére, amit a szakemberek később használhatatlannak ítéltek, vagy amikor kétszer fizettek ki tízmilliós összeget ugyanarra a feladatra – bizonyára sok adófizető vérnyomása emelkedik meg, de azt gyanítjuk, hogy ez még nem az egész csontváz, legfeljebb néhány csontocska potyogott ki a rosszul záródó szekrényajtók mögül.
Maga a kormányzatinegyed-beruházás a Gyurcsány-kabinet számára több szempontból is kiemelkedő fontosságú volt. Azt demonstrálhatta, nemcsak beszél, de csinál is valamit a kormány, valami kézzelfoghatót, lefényképezhetőt, felavathatót, amire aztán a kampányok során is hivatkozni lehetett volna. Ráadásul a tervezett épületegyütteshez korszerű és környezetbarát technológiát álmodtak, és ez illeszkedett a kormány modernizáló imázsához. És mert az új épületeket olcsóbban fenn lehet tartani, mint a régieket, így a minisztériumok összeköltöztetése racionális érvekkel is indokolhatónak látszott.
A 142 milliárdos beruházás valódi értelme azonban az volt, hogy komoly zsákmányt reméltek kivenni belőle az egykori miniszterelnök és üzleti körébe tartozó szereplők. A közpénzek magánzsebekbe juttatására köztudottan két alkalom kínálkozik: amikor az állam megrendel, illetve amikor értékesít valamit. A kormányzatinegyed-beruházás során mindkét ügyletre mód nyílt. Nemcsak a lehetséges beruházóktól remélhettek a pártok pénzfelhajtói sápot, de a jelenlegi minisztériumi épületeknek, az értékes belvárosi palotáknak a piacra dobásakor is csurrant-csöppent volna valami. Nem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy ezen a területen is visszaélések nyomára bukkannak idővel a hatóságok.
A beruházás leállításakor, tavaly januárban azt írtuk: eljött az igazság pillanata a Gyurcsány-kormány számára. Az egész országot hűtlenül kezelő miniszterelnök azóta megbukott, de ránk hagyta utódját, Bajnai Gordont, és vele terhes örökségét. A soha meg nem valósult kormányzati negyed több milliárd forintjába került az adófizetőknek.