A kormány elhagyja a térségi vasutakat

A mellékvonalak bezárásából, a pazarló vállalatvezetők megregulázásából és az utazási kedvezmények megnyirbálásából kívánja a kormányzat megtakarítani azt az évi hetvenmilliárd forintot, amenynyivel csökkentenék a közösségi közlekedésre fordított költségvetési pénz összegét. Decembertől már nem lesz forgalom jó néhány mellékvonalon.

Tízmilliós végkielégítések a MÁV-nál. A vasúttársaság cégeinél is át kell tekinteni a végkielégítések rendszerét, azt, hogy hány vezetőnek van olyan munkaszerződése, amely biztosítja számára a tízmilliós nagyságrendű végkielégítést – reagált lapunk kérdésére Antali Károly. Mint ismert, a múlt héten közzétettük, hogy az egyik vasúti vezető a távozásakor több tíz milliós végkielégítést kapott, majd hamarosan újra MÁV-alkalmazott lett. A MÁV azzal védekezett, hogy az illető visszafizette a végkielégítést, azt azonban nem cáfolta, hogy a végkielégítést kifizették. Az MTI ezután megkérdezte a MÁV Zrt.-t, hogy korábban milyen gyakorlatot követett a társaság a végkielégítések tekintetében. Erre válaszul a MÁV közzétette, átlagosan 9,8 millió forintos végkielégítést fizetett a 2005. június 1. óta elbocsátott hét felső vezetőjének, a felmondási idő megváltásaként pedig átlagban további 17,5 millió forintot. A MÁV hangsúlyozta, hogy a társaság menesztett irányítói a munkaszerződésben foglaltak szerint részesültek végkielégítésben, illetve felmondási időre járó díjazásban.

A hét hónapos mandátummal rendelkező Bajnai-kormányzat hároméves kifutású tervet készít a közösségi közlekedés átalakítására azért, hogy teljesítsük a Nemzetközi Valutaalapnak tett költségcsökkentési vállalásunkat. Ám az, hogy a jövő tavaszi választásokig ezekből mennyi válik valóra, nehezen megjósolható – derült ki Antali Károly, a közösségi közlekedésért felelős kormánybiztos által kezdeményezett háttérbeszélgetésen. Három területre fókuszál a kabinet, ahol jelentős megtakarításokat kíván elérni. Évi 35 milliárdot a menetrend ésszerűsítéséből, a vasúti és közúti kapacitások összehangolásából, a kis forgalmú vasútvonalak leállításából. További 20-25 milliárdot remélnek évente a vállalatok adminisztratív létszámának csökkentéséből, a menedzsment juttatásainak, többek közt a végkielégítéseknek a megkurtításából. A kedvezmények rendszerének visszanyeséséből további 9 milliárd forint kiadáscsökkentésre számít Antali Károly.
A menetrendi ésszerűsítés lényege, hogy kétfelé osztják a hazai vasúti vonalhálózatot: országosra és regionálisra. Az országos vonalakon kiterjesztik az ütemes menetrendet, s továbbra is központi döntések alapján dolgozzák ki a programot. A regionális vasúti hálózatok sorsát helyben döntik el: a régiós közlekedési tanácsok – melyeknek tagjai a helyi, a megyei önkormányzatok és civil szervezetek – rendelkeznek majd az adott terület közösségi közlekedésre fordítható forrásaival, s megrendelik a kapacitásokat a helyi szolgáltatóktól. Ha ezek a tanácsok úgy döntenek, hogy inkább busszal bonyolítják le a helyi közlekedést, mert az olcsóbb, akkor azokon a kis forgalmú vasúti vonalakon akár le is állhat a forgalom. A Volán-társaságok azonban nem örvendhetnek felhőtlenül, ugyanis rájuk is régiósítás, 3-4 cégbe való összevonás vár.
A közlekedési vállalatok takarékosabb, ésszerűbb működtetése érdekében jobb minőségű menedzsmentekre van szükség – jelentette ki Antali Károly, s bár neveket nem említett, jelezte, hogy napokon belül fontos személyi változások várhatók. Ez akár a Heinczinger-korszak végét is jelentheti, hiszen a MÁV új elnökét, Andrási Miklóst a közelmúltban cserélték, a vezérigazgató azonban 2006 óta a helyén van. Antali Károly szerint a nemzetközi mezőnyből kellene tapasztalt és bizonyítottan rátermett vezetőket hozni. A jelenlegi menedzsmentek mind a vasúti, mind a közúti cégeknél a jelenlegi struktúra fennmaradásában érdekeltek, ezért is indokolt a cseréjük. Az utazási kedvezményekre vonatkozó kérdésünkre nem adott egyértelmű választ a kormánybiztos, érzékeltette, hogy sok ellenállásra számít mind az érdekképviseletek, mind a politikai döntéshozók részéről.
A célként kitűzött, évente 70 milliárdos megtakarításról elhangzott, hogy az a tervbe vett három év átlagos elvonási szintje, azaz nincs „kőbe vésve”, hogy a jövő évi költségvetésben pontosan mennyi pénzt von el a kormány a közösségi közlekedéstől.