A vasútnál is volt végkielégítés

Kapós a fővárosi közlekedési vállalat körüli botrányban nyilvánosságra került példa: végkielégítését felvevő, majd továbbra is lényegében ugyanannál a munkáltatónál dolgozó vezető akad a MÁV-nál is. Ráadásul a milliós fizetésért visszacsábított biztonsági igazgató olyan szervezetet vezet, amelyből egy már működik az államvasútnál.

Nagyjából negyvenmillió forintos végkielégítésben részesítette munkáltatója Kiss Pétert, amikor 2007 május végén távozott az anyacég MÁV Zrt.-től. Még harminc nap sem telt el a munkaviszony lezárását követően, Kiss Péter máris a leánycég MÁV-Start biztonsági igazgatója lett egymillió forintot meghaladó fizetéssel, személyi használatú gépkocsival. Feladatául azt szabták, hogy hozza létre a MÁV-Start biztonsági szervezetét, amelynek éves költségvetése meghaladja a 300 millió forintot. Kiss munkatársai arról tájékoztatták lapunkat, hogy az igazgató működésével kapcsolatban a legnagyobb probléma nem is az indokolatlanul magas juttatások gyakorlata, hanem hogy az a biztonsági szolgálat, amit létrehozott és vezet, teljesen felesleges.
A MÁV-Start a MÁV Zrt. százszázalékos tulajdonú leányvállalataként alakult meg 2007 nyarán. A MÁV Zrt.-nek volt és azóta is van biztonsági szolgálata. Vezetője Túrós András altábornagy, az ORFK nyugalmazott közbiztonsági főigazgatója, aki a közelmúltban többször is vitatta a lapunkban megfogalmazott szakmai véleményeket és állításokat, például azt, amelyik a MÁV-ot érintő üzemanyaglopások mértékéről szólt. A lapunkat tájékoztató vasúti alkalmazott szerint ugyanakkor teljesen feleslegesen duplázták meg a biztonsági szervezetet, annak a vasúttársaság tekintetében semmilyen jelentősége, haszna nincs. Eszerint az évente erre a célra fordított mintegy 300 millió forintos összeg nem más, mint puszta pénzkidobás.
Pedig a közösségi közlekedési szolgáltatóknál most minden fillérre oda kell figyelni: a kormány elkötelezettsége a terület finanszírozásának csökkentése iránt töretlennek látszik. Nem mondható el mindez a szerkezeti átalakításokról. Mint ismert, július 2-án jelentette be Hónig Péter miniszter, hogy két hetet ad a MÁV új elnökének a negyvenmilliárdos megtakarítási csomag kidolgozására. Azóta Antali Károly miniszteri biztos személyében már kormányzati felelőse is van a közösségi közlekedés átalakításának, azonban a kormány „a vártnál mélyebbnek bizonyuló problémák miatt” nem tárgyalta a közösségi közlekedés költségvetési ráfordításainak csökkentésére tervezett koncepció részleteit. Lapunk információi szerint erre augusztusban már nem is kerül sor. Andrási Miklós elnök-vezérigazgató kinevezése után még úgy nyilatkozott, hogy a forráskivonást nem lehet a jelenlegi rendszerben végrehajtani, ehhez lényeges szerkezeti átalakításokat kell végezni. Ezzel szemben egyre több jel és belső információ utal arra, hogy az új MÁV-vezetésnek nincs kellő felhatalmazása a szerkezeti átalakítások, illetve a vasúti reform megkezdésére.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) állásfoglalást tett közzé, amelyben a vasút jelenlegi szolgáltatási színvonalát kívánta megvédeni a menetrend tervezett csökkentésétől. Dorner Lajos alelnök lapunk kérdésére elmondta, hogy bár a közlekedési kormányzat az elmúlt években többször próbálkozott a járatok ritkításával, egyszer sem lehetett kimutatni a költségek csökkenését, csak a kevesebb utasszámot. A VEKE június 26-án hozta nyilvánosságra az országos menetrenddel kapcsolatos elképzelését, amely az utolsó személykocsi napi beosztásáig levezetve mutatta be a rendszer átalakítási lehetőségeit. Hiába találtak jelentős üzemi tartalékokat a MÁV működésében, a minisztérium és a MÁV reakciója elmaradt – mondta Dorner Lajos. A szakember szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az lehet a vasúttársaság számára, hogy a ciklus végéig elhalasztják a reformértékű lépéseket. A jövő évi költségvetésben elvont tízmilliárdokat hitelfelvétellel ellensúlyozza majd a MÁV – vélekedett a VEKE alelnöke, aki szerint a jelentős hiánnyal a következő kormány és MÁV-vezetés lesz kénytelen szembenézni.