A Vatikán titkosszolgálatának hat nyelven folyékonyan beszélő ügynöke, a baszk–spanyol Antonio Hortelano nemrég megtudta, hogy alig néhány hónapja van hátra, és lassan befejezi emlékiratait. A ma már kilencvenéves erkölcstan szakértőre középiskolai tanulmányai során figyeltek fel igazán. Hortelano a baszkföldi Irúnban, a spanyol–francia határ közvetlen közelében fekvő városban született, de Madridban, a redemptoristáknál járt iskolába. Egyik madridi emléke feleleveníti a polgárháború előtti mozzanatot: a katolikus fiatalok gallérjukon keresztet viseltek, a vörösök meg ördögöt – ez tökéletesen jellemezte a két táborra szakadt akkori Spanyolországot. Megvádolta a volt spanyol kommunista párt (PCE) még élő főtitkárát, a szintén aggastyán, most 94 éves Santiago Carrillót, hogy a polgárháború idején kivégeztette saját nagybátyját is.
A Vatikánban nagy hasznát vették tökéletes némettudásának, és saját bevallása szerint a maga eszközeivel hozzájárult, hogy Spanyolország kimaradjon a második világháborúból: a görög származású Canaris tengernagy, a német flotta kémfőnöke ismerte Hitler gyengéit, és ő javasolta Francónak (Hortelano egyébként csodálta a tábornok stratégiai ügyességét), hogy olyat kérjen tőle az 1940 októberében tartott hendaye-i tárgyalásukon, amit biztos nem tud teljesíteni. Így is történt. A Vatikán titkos ügynöke 1949-ben járt Magyarországon is, mert VI. Pál pápa Budapestre küldte, hogy nyugtassa meg a megzavarodott magyar papságot és híveket. A bebörtönzött Mindszenty József bíboros ugyanis a nagy valószínűséggel tudatmódosító szerek hatására tett vallomásával megdöbbentette híveit és a világot a rádióban is közvetített perében. A KGB letartóztatta Hortelanót, amikor visszaindult volna Bécsbe, és 48 órán keresztül vallatta, de elengedték a Moszad és a Vatikán nyomására.
Hortelano gyanakodva tekint a baszk papságra, mert szerinte ők alapították az ETA-t: ezt a sejtését azért érzi bizonyítottnak, mert a baszk szakadár csoport még egyetlen papot sem gyilkolt meg. Harminc évig térített Latin-Amerikában, ezalatt fedezte fel, hogy a néhai Szovjetunió az olasz kommunista pártot megalapító Antonio Gramsci taktikáját akarta bevetni a térség feletti befolyás megszerzésére: nem bombákkal, hanem az egyetemekre és az egyházba való beépüléssel. Jelen volt a kor minden fontos eseményén: a chilei szocialista Salvador Allende elnök megválasztásán és megbuktatásakor, végigkísérte azt a folyamatot is, ahogy kialakul egyházán belül a kommunizmussal és az erőszakkal rokonszenvező úgynevezett felszabadító teológia. És ha igaz, amit az Atlanti-óceán partján, Gibraltár közelében fekvő Rota spanyol haditengerészeti és légi támaszpontról állít, akkor abból legalábbis nagy nemzetközi visszhangot kiváltó ügy lesz. Mert Hortelano számos ország titkosszolgálati dokumentumaira, köztük a vatikáni és az izraeli szolgálat irataira is hivatkozva határozottan kijelenti, hogy az Egyesült Államok által bérelt támaszponton rengeteg a nukleáris fegyver. Arra az esetre, ha mégis atomháború törne ki a Közép-Keleten.
Hortelano egy utolsó levelet is írt XVI. Benedek pápának, és megfogalmazta radikális javaslatait a katolikus egyház mielőbbi megújítására. Változtatna a püspökök kinevezési gyakorlatán, és legfeljebb kilenc évig hagyna posztján minden püspököt. Eltörölné a bíborosi kollégiumot is, csaknem ezer év után újra engedélyezné a papok házasságát is, és nem tiltaná a női papokat sem. Az utolsó, utópisztikusan hangzó javaslat értelmében egyesülnie kellene a katolikus és a zsidó vallásnak.
A spanyol jobboldali Periodista Digital újságírói búcsúzáskor kapták meg a magyarázatot, mi volt Hortelano másik célja az emlékiratokkal: az eladásokból befolyó jövedelmet dédelgetett tervére, az általa alapított mexikói kibucra szánja.
Bánki Erik: Magyarország meg tudja csinálni! - videó