Amerikai atomfegyverek Spanyolországban?

Antonio Hortelano, a kilencvenéves, sok-sok titkot tudó zsidó származású baszk-spanyol pap, a Vatikán és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad kettős ügynöke, az utolsó simításokat végzi emlékiratain. Némelyik története alkalmas a spanyol polgárháború vagy a Franco-diktatúra ütötte sebek felszakítására, de néhány állítása kapcsán azért motoszkál bennünk némi kétely: biztos, hogy így történt?

2009. 08. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Vatikán titkosszolgálatának hat nyelven folyékonyan beszélő ügynöke, a baszk–spanyol Antonio Hortelano nemrég megtudta, hogy alig néhány hónapja van hátra, és lassan befejezi emlékiratait. A ma már kilencvenéves erkölcstan szakértőre középiskolai tanulmányai során figyeltek fel igazán. Hortelano a baszkföldi Irúnban, a spanyol–francia határ közvetlen közelében fekvő városban született, de Madridban, a redemptoristáknál járt iskolába. Egyik madridi emléke feleleveníti a polgárháború előtti mozzanatot: a katolikus fiatalok gallérjukon keresztet viseltek, a vörösök meg ördögöt – ez tökéletesen jellemezte a két táborra szakadt akkori Spanyolországot. Megvádolta a volt spanyol kommunista párt (PCE) még élő főtitkárát, a szintén aggastyán, most 94 éves Santiago Carrillót, hogy a polgárháború idején kivégeztette saját nagybátyját is.
A Vatikánban nagy hasznát vették tökéletes némettudásának, és saját bevallása szerint a maga eszközeivel hozzájárult, hogy Spanyolország kimaradjon a második világháborúból: a görög származású Canaris tengernagy, a német flotta kémfőnöke ismerte Hitler gyengéit, és ő javasolta Francónak (Hortelano egyébként csodálta a tábornok stratégiai ügyességét), hogy olyat kérjen tőle az 1940 októberében tartott hendaye-i tárgyalásukon, amit biztos nem tud teljesíteni. Így is történt. A Vatikán titkos ügynöke 1949-ben járt Magyarországon is, mert VI. Pál pápa Budapestre küldte, hogy nyugtassa meg a megzavarodott magyar papságot és híveket. A bebörtönzött Mindszenty József bíboros ugyanis a nagy valószínűséggel tudatmódosító szerek hatására tett vallomásával megdöbbentette híveit és a világot a rádióban is közvetített perében. A KGB letartóztatta Hortelanót, amikor visszaindult volna Bécsbe, és 48 órán keresztül vallatta, de elengedték a Moszad és a Vatikán nyomására.
Hortelano gyanakodva tekint a baszk papságra, mert szerinte ők alapították az ETA-t: ezt a sejtését azért érzi bizonyítottnak, mert a baszk szakadár csoport még egyetlen papot sem gyilkolt meg. Harminc évig térített Latin-Amerikában, ezalatt fedezte fel, hogy a néhai Szovjetunió az olasz kommunista pártot megalapító Antonio Gramsci taktikáját akarta bevetni a térség feletti befolyás megszerzésére: nem bombákkal, hanem az egyetemekre és az egyházba való beépüléssel. Jelen volt a kor minden fontos eseményén: a chilei szocialista Salvador Allende elnök megválasztásán és megbuktatásakor, végigkísérte azt a folyamatot is, ahogy kialakul egyházán belül a kommunizmussal és az erőszakkal rokonszenvező úgynevezett felszabadító teológia. És ha igaz, amit az Atlanti-óceán partján, Gibraltár közelében fekvő Rota spanyol haditengerészeti és légi támaszpontról állít, akkor abból legalábbis nagy nemzetközi visszhangot kiváltó ügy lesz. Mert Hortelano számos ország titkosszolgálati dokumentumaira, köztük a vatikáni és az izraeli szolgálat irataira is hivatkozva határozottan kijelenti, hogy az Egyesült Államok által bérelt támaszponton rengeteg a nukleáris fegyver. Arra az esetre, ha mégis atomháború törne ki a Közép-Keleten.
Hortelano egy utolsó levelet is írt XVI. Benedek pápának, és megfogalmazta radikális javaslatait a katolikus egyház mielőbbi megújítására. Változtatna a püspökök kinevezési gyakorlatán, és legfeljebb kilenc évig hagyna posztján minden püspököt. Eltörölné a bíborosi kollégiumot is, csaknem ezer év után újra engedélyezné a papok házasságát is, és nem tiltaná a női papokat sem. Az utolsó, utópisztikusan hangzó javaslat értelmében egyesülnie kellene a katolikus és a zsidó vallásnak.
A spanyol jobboldali Periodista Digital újságírói búcsúzáskor kapták meg a magyarázatot, mi volt Hortelano másik célja az emlékiratokkal: az eladásokból befolyó jövedelmet dédelgetett tervére, az általa alapított mexikói kibucra szánja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.