Sokkal nagyobb kár esett, és sokkal nagyobb szolidaritás, hozzáértés volt tapasztalható a kormányzat részéről 2001-ben, a nagy árvíz után, mint most – summázza tapasztalatait Seszták Oszkár megyei közgyűlési elnök. Az Orbán-kormány több mint kétszáz házat épített újjá a Tisza mentén, csaknem húszmilliárd forintot fordítottak erre, az akkori ellenzéki sajtó és a szocialista politikusok – köztük Tukacs István, aki április közepéig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként tevékenykedett, jelenleg pedig válságkezelésért felelős kormánybiztos, mégis élesen kritizálta az intézkedéseket. Nem akarták érteni, miért sietett a veszélyben lévő térségbe Orbán Viktor a katasztrófa idején, és azt sem, miért húzott gumicsizmát, hogy személyesen vegyen részt a munkálatok irányításában. Még azt is szóvá tették, miért nem jutott pénz az állatok óljainak teljes újjáépítésére. Azt viszont nem nagyon becsülték, hogy az árvíz miatt megsérült templomok tucatjait, köztük a szatmári és beregi műemlék templomokat rekordgyorsasággal állítatta helyre az akkori kormányzat. Azt sem jut eszébe ugyanezen médiának és politikusi körnek felemlíteni, hogy akkor a kormányzat teljes körű kártérítés mellett a teljes körű ügyintézést is magára vállalta, és nem nyomta át – mint ahogyan most a Bajnai-kormány teszi – az operatív munkát az önkormányzatok nyakába – hasonlítja össze a kétféle mentalitást Seszták Oszkár.
Az idén június 7-én keletkezett károkról ezzel szemben még most sincs teljes körű információ. Az északkeleti megye településein több mint hétezer házban tett kárt a június 7-i vihar és jégeső, hatezer hektáron pedig elverte a termést. Az elemi csapást követően Bajnai Gordon Nyírbogdányban azt ígérte, senkit sem hagynak magára, minden károsulton haladéktalanul segíteni fognak. A kárenyhítésről intézkedő, alig egy gépelt oldalnyi terjedelmű kormányhatározat megalkotása és írásba foglalása azonban nem sikeredett haladéktalanul, e munka több mint egy hetet vett igénybe. Ami igen hosszú idő, ha meggondoljuk, hogy a sérült házak többségének a tetejét gyakorlatilag elvitte a vihar, és minden perc számított a helyreállítás megkezdéséhez.
– Ha már késett, legalább megalapozott és végiggondolt lett volna – mondja Seszták Oszkár megyei közgyűlési elnök –, de nem így történt. Köztudott volt ugyanis, hogy a károsultak több mint fele olyan szegény ember, akinek nincs biztosítása, nincs anynyi pénze, hogy áfás számlára vásároljon anyagot, rendeljen és végeztessen építőipari szakmunkát, a Bajnai-kormány mégis úgy rendelkezett, hogy csak számlára lehet a tényleges kár mindössze hatvan százalékát megtéríteni, és ezt is csak akkor, ha a jövőre nézve biztosítást kötnek, és a díjbefizetést igazolják.
Az összes érintett településen elfogadott lakossági kár enyhítésére 340 millió forintot utalt át az önkormányzatokért felelős tárca a polgármesteri hivatalok számlájára. A pénz megérkezett, kifizetésével azonban súlyos nehézségek vannak – tudtuk meg Lipők Sándortól, Kemecse polgármesterétől.
– A mi településünkön 1091 ingatlan sérült, a rendelet szerint azonban csak 239 tulajdonosa jogosult kárenyhítésre, mert ezekben keletkezett húszezer forintot meghaladó kár – mondja a településvezető. Igényt azonban határidőre csak 126 ingatlan tulajdonosa jelentett be, a többiek nem fordultak hozzánk, erre pénzük nem lévén, számla nélkül, saját erőből oldották meg problémáikat, ahogy tudták. Nekik nem lehet kártérítést fizetnünk, ami súlyos feszültségeket szül nálunk is, másoknál is. A jogosultak esetében sem egyszerű a helyzet, mert a szükséges dokumentumok – így például a tulajdoni lapok – beszerzése is önkormányzati feladat, ami nagyon lassan megy, hiszen ehhez a munkához nincs elég dolgozó a hivatalban. Addig pedig, amíg nincs minden rendben, megint csak nem lehet a kifizetéseket teljesíteni. Hét közepéig hatvan károsultnak tudtunk fizetni, 15 ember papírjai rendben vannak, a többi ügy viszont ilyen-olyan hiányosságok miatt sajnos áll – sorolja a bajokat Lipők Sándor.
A településvezető úgy véli, a viharkárok orvoslásában a Bajnai-kormány tagjai egyszerre tesznek tanúbizonyságot emberi alkalmatlanságukról és szakmai hozzá nem értésükről, amit az is bizonyít, hogy a kiutalt 340 millió forint több mint fele a rendelet értelmében felhasználhatatlan. A jogszabály ugyanis, Lipők értelmezése szerint, azt írja elő, hogy a biztosítással rendelkezőknek az önrész nyolcvan százalékát lehet kifizetni, a kiutalt pénzek viszont a biztosítottak teljes kárának nyolcvan százalékát foglalják magukban, vagyis olyan jogcímre küldték ezeket az összegeket, amik a kárenyhítési rendeletben nem szerepelnek.
Nem sok jót lehet elmondani a Bajnai-kormány-féle intézkedéscsomagról a vis maior keret terhére rendezendő kárenyhítésről sem. Ez a pénz ugyanis arra szolgál, hogy kötelező önkormányzati feladatok ellátására használt ingatlanok viharkárait enyhítse. A kitétel érdekes értelmezésekre ad okot Kemecse esetében, ahol a rendőrség épülete a település tulajdonában van. Ez is megrongálódott a viharban, kárenyhítését azonban vitatják, ami azért furcsa, mert nemrégiben épp a szaktárcát vezető Draskovics Tibor nyilatkozott úgy, hogy a települések közbiztonságának és közrendjének védelme önkormányzati feladat. De hasonló anomáliák tapasztalhatók az alig több mint kétszáz házból álló Márokpapiban is, ahol önkormányzati szolgálati lakások rongálódtak meg a viharban, ám a szaktárca álláspontja szerint ezek rendbetétele sem finanszírozható a vis maior keretből. De rosszul jár Kótaj és Nyírtura is. Ezen a települések azért szenvednek a vis maior keret terhére fizethető pénzek esetében a többiekhez képest húszszázaléknyi hátrányt – ami Nyírtura esetében mintegy tízmillió forint kiesést jelent –, mert a jelenlegi település besorolási rendszer értelmében nem számítanak elég hátrányos helyzetű településnek. Ennek kapcsán Seszták Oszkár úgy nyilatkozott, kezdeményezi a regionális kárenyhítési rendelet módosítását a fejlesztési tanácsnál. Ugyanő elégedetten nyilatkozott viszont arról, hogy a szabolcsi országgyűlési képviselők által kezdeményezett javaslatot, ami szerint a jövőbeni elemi csapásokra való felkészülés okán szükséges egy nemzeti katasztrófa alap létrehozása és feltöltése, megszavazta az Országgyűlés.
Soós Ágnes igazgató tájékoztatása szerint a Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóságához a hét közepéig 25 önkormányzat nyújtott be támogatási igényt 426 millió forint összértékben. A legkisebb összegű igény 304 ezer forintot, a legnagyobb 113,6 millió forintot tartalmaz. Ezek felülvizsgálata most folyik, majd a kérelmeket átküldik az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz, ahol eldöntik, kapnak-e pénzt a helyreállításra, vagy nem. Szöőr Ádám, a tanács munkáját segítő fejlesztési ügynökség sajtófőnöke közölte, a döntést megelőzően valamennyi pályázatot igazságügyi műszaki szakértő értékeli. A vis maiort szabályozó rendelet előírja, hogy az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási költségekről tételes költségvetést kell készíteni, amelyet kizárólag olyan műszaki szakértő készíthet, aki szerepel a műszaki szakértői névjegyzékben. A vis maior keretből tehát csak helyreállítási és védekezési költséget lehet finanszírozni, támogatni. A munkálatokra eddig 14 önkormányzat kért előleget, összesen csaknem 110 millió forint értékben, amelyet már megkaptak az érintettek.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
