Forró ecuadori találkozó

Ecuador baloldali elnöke, Rafael Correa az Unasur, vagyis a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának quitói csúcstalálkozójára időzítette második elnöki ciklusának beiktatását is. A résztvevők főleg a Kolumbia által az Egyesült Államoknak bérbe adandó támaszpontok ügyében tárgyalnak.

Külön úton a NAFTA. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés három tagállama, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada három fő témáról tárgyalt a mexikói városban: az új influenzavírus terjedése, a kábítószer-kereskedelem és a gazdasági válság elleni közös intézkedésekről. Barack Obama elnök azonban hangsúlyozta, hogy nem tudja elfogadni mexikói kollégája, Felipe Calderón kérését, és nem módosítja az 1994-ben aláírt szerződést. (S. T.)

Egy időre úgy tűnt, hogy amilyen gyorsan kitört, tavalyhoz hasonlóan most is ugyanolyan hamar véget ér a legújabb kolumbiai–venezuelai konfliktus: Hugo Chávez venezuelai államfő még pénteken közölte, tíz nap után viszszaküldi nagykövetét a kolumbiai fővárosba. Kolumbia és Venezuela között főleg az a hét támaszpont a viszály új tárgya, amelyet az előbbi az új katonai megállapodás értelmében bérbe akar adni az Egyesült Államoknak. Az amerikai fél azért választotta Kolumbiát, mert az ecuadori Manta támaszpontjáról való távozásra hivatkozva mindenképpen dél-amerikai területen akarta biztosítani a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelmének folytatását. Barack Obama elnök szombaton igyekezett megnyugtatni a térség országait: főleg Venezuelát biztosította, hogy nem akar saját támaszpontot építeni Kolumbiában. De az ennek ellenére amerikai támadástól tartó Chávez forró hangulatot teremtett alig néhány órával a hétfőn kezdődő csúcstalálkozó előtt: azzal vádolta meg – a megbeszélést kihagyó – kolumbiai kollégáját, hogy katonái venezuelai területre léptek. Álvaro Uribe jelképes választ adott: cáfolta a vádakat, ám a kirobbant új viszály helyszínén, az egyik bérbe adandó kolumbiai támaszponton iktatta be hivatalába új védelmi miniszterét.
Uribe a múlt héten rövid dél-amerikai körúttal próbálta igazolni a bérbeadás jogosságát, de nem sok sikerrel: egyedül Peru állt mellé nyíltan. Hugo Chávez pedig a háborút sejtető nyilatkozatokat félretéve a kolumbiai–venezuelai gazdasági kapcsolatokat vette célba korlátozó intézkedéseivel. Nem utolsósorban azért, mert erős belső ellenzékét is így akarja gyengíteni, amelynek éppen a virágzó határ menti kereskedelem az egyik nagy erőssége.
A dél-amerikai csúcstalálkozó résztvevői megegyeztek abban, hogy hamarosan újabb értekezletet tartanak a Kolumbia és az Egyesült Államok között júliusban létrejött katonai megállapodásról. A találkozó még az idén, valószínűleg Argentínában lesz. Arról is döntés született, hogy a dél-amerikai országok nem fognak elismerni egyetlen megválasztott hondurasi vezetőt sem, amíg a puccsal hatalomra került rezsim irányítja az országot.