Érthetetlen okból és megdöbbentő kegyetlenséggel, kivégzésszerűen gyilkoltak meg hétfőre virradóra egy roma nőt Kislétán; az elkövetők – mert a feltételezések szerint ketten voltak – életveszélyesen megsebesítették a nő lányát. Eddig a hír, amely már az ország minden szegletébe eljutott. Az eset hátteréről keveset tudni, legfeljebb annyit, hogy a hatóságok a többi, az utóbbi időben történt romák elleni támadás sorába illesztették a szabolcsi esetet is. A kislétai cigányok már senkiben nem bíznak, csak polgármesterükben, Pénzes Sándorban.
Rasszizmus mindenhol
A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Horváth Aladár már a gyilkosság helyszínén arról beszélt, hogy „egyértelműen” rasszista indíték áll a cselekmény hátterében. Horváth mindezt azok után mondta, hogy a gyászoló családdal találkozott. Arról nem tudni, hogy ha a nagy nyilvánosság előtt, mindenfajta bizonyíték nélkül azonnal a rasszistákat (értsd: a nem romákat) tette felelőssé, akkor mit mondhatott a kameráktól védett helyen a népes családnak. Azt tudni csak, hogy a cigány vezető távozása után a helyiek rátámadtak a helyszínen tartózkodó újságírókra, lapunk munkatársában pedig egyikőjük felismerni vélte a gyilkost.
Ez azonban mind csak tünet. Kislétára érkezve egyáltalán nem az a kép fogadta tudósítóinkat, mint amire számítottak. A falu rendezett, jobbról is, balról is tisztes porták állnak, gondozottak az udvarok, a házak előtti kertecskék. Szép a templom, a bolt, a kocsma, a polgármesteri hivatal épülete is.
Na, majd most – gondoljuk fotóriporter kollégámmal, amikor a cigánysorra fordulunk. Tény, van elhanyagolt ház is, de a többségük itt is rendezett, vakolva, festve vannak, a tetők nincsenek beszakadva, az ablakokon nem rongyok lógnak, hanem be vannak üvegezve, némelyik házon szép zsalugáter is van. Az udvarok ugyan többnyire porosak, és az egész környéken látszódik a szegénység, de messze nem arról van szó, hogy a kilátástalan nyomor köszönne vissza a portákról. Ami pedig még fontosabb: az ott lakó cigányok szemében sem a kilátástalanság tükröződik.
Hétfő óta persze valami egészen más tükröződik: a felfoghatatlan tragédia miatti döbbenet, no és a düh. – Ha cigány lőtte meg, megfogják, ha magyar volt, biztosan nem fogják meg sose’! – kiabál egy asszony, akihez azonnal csatlakozik egy férfi is, ő az öklét is rázza a nyomaték kedvéért. – A rendőr ide nem jön, itt végiggurul az autójával egy nap egyszer, aztán már b…ik bele, hogy itt mi van – teszi hozzá a férfi.
– Miért, mi van itt? – kérdezünk vissza. Erre elkerekedik a szeme, mint aki ostobaságot hall: „Itt? Mi volna itt? Hát semmi, itt mindenki jól van!” Egy másik, magát roma vezetőnek mondó férfi arról beszél, hogy „itt mindegy, ki cigány, ki nem, itt nincsen bajunk egymással”. Ezt többen megerősítik, az is kiderül, a cigánysor lakóinak jó része „a dohányban” napszámos, a földeken dolgoznak. Az is feltűnő, hogy bár sok a fiatal, de viszonylag kevés a kisgyerek. A megölt asszony is dolgos ember hírében állt. Varrónő volt, mint mondják többen is, de napszámot is vállalt. Hétfőn is a földre indult volna.
Veres barátjának dolgozott
A helyi cigányok jelentős része Pénzes Sándor polgármester földjein dolgozik. Pénzest onnan ismerheti a szélesebb közvélemény, hogy Veres János volt pénzügyminiszter, valamint a már börtönben lévő Kabai Károly egykori nyírbogáti polgármester jó ismerőse. A tettesek – a rendőrök két különböző lőfegyverből származó töltényhüvelyt találtak a helyszínen, ebből következhet, hogy ketten voltak – éppen Nyírbogát irányába menekültek, legalábbis a feltételezések szerint.
Pénzes Sándor nagyvállalkozó. Milliárdos nagyságrendű üzleteket bonyolít saját cégén keresztül. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Zona.hu-nak adott tavaly nyári interjújában azt állította: saját pénzéből is százmilliós tételt fordított a falu felvirágoztatására. És hogy pontosan honnan van pénze a polgármesternek? Erről nem sokat tudni, arról viszont igen, hogy 2007 decemberében adócsalásért egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Pénzes mindemellett Veres János lobbistájaként is ismert. A 2002-es választások előtt házról házra járt falujában, így győzködve a cigányokat is arról, hogy szavazzanak Veresre. A Pénzes Sándor és Felesége Kft. adócsalási ügyében felvetődött a faluvezető gyermekének, ifjabb Pénzes Sándornak a neve is. A dohányról pedig tudható, hogy nagy üzlet. Pénzest 1990 óta mindig megválasztották polgármesternek, azok után is, hogy kiderült, bűnöző.
Hátulról lőttek
A cigánysor két palatetős háza között áll egy, amelyet szépen rendben tartott cserép fed. Itt aludtak az áldozatok, amikor hátulról, a kukoricás felől valakik behatoltak az udvarba. A bejárati ajtón és az udvar felőli, a ház végéhez közeli ablakon lövésnyomok láthatók. Az áldozatoknak nem volt esélyük.
Kislétán szokatlan az állandó rendőri jelenlét, de a helyiektől azt hallottuk – és nem csak cigányoktól –, hogy nincs is rá nagy szükség. Általában rend és nyugalom van. Hétfőn viszont sem rend, sem nyugalom nem volt. A helyszínelő nyomozók kora délután végeztek a tetthelyen, majd elhajtottak. Ekkor estek neki a cigányok az újságíróknak, és üldözték ki őket a faluból, no meg azután – mint fentebb írtuk –, hogy Horváth Aladár elbúcsúzott a gyászoló családtól, a kamerák előtt pedig fajgyűlöletből fakadó bűntettről beszélt. Hogy Horváth Aladárnak mi a felelőssége abban, hogy a cigány–magyar viszony pattanásig feszült, azt most hagyjuk. Egy azonban biztos: a helyi romák nem bíznak a rendőrökben, és nem bíznak a nem cigányokban. Egyikőjük még az indulatok elszabadulása előtt arról beszélt, hogy „biztosan jó profik voltak”, de hozzátette azt is: nem érti, hogy ha „a rasszista” cigányt akar ölni, „miért éppen ezt a dolgos asszonyt gyilkolta le”.
Mi sem értjük.
Újabb európai országnak van elege a migránsokból
