Bár a pályázók összejátszásának lehetőségét akarták kiszűrni, mégis a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők pozícióját erősítették a törvényalkotók a június 1-jétől módosult közbeszerzési törvénnyel – mondta el lapunknak Menyhárt Zsolt, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének titkára. A törvény úgy rendelkezik, hogy egy adott tenderen belül egy pályázó nem vehet részt egyszerre fő- és alvállalkozóként is. Menyhárt szerint ez érthető egyes iparágakban, ahol korábban előfordult, hogy egymással versenyző cégek alvállalkozóként feltűntek egymás konzorciumaiban. De vannak olyan piacok, mint az ADSL internetszolgáltatás vagy a helyi hurokátengedés, ahol néhány jelentős piaci erejű szolgáltató – mint a Magyar Telekom (MT) Nyrt. – rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, míg a többi cég csak úgy szolgáltathat, ha igénybe veszi az egyetemes szolgáltató rendszerét.
A közbeszerzési törvény betűje szerint így egyetlen szolgáltató se pályázhatna, ha az infrastruktúra tulajdonosa fővállalkozóként pályázatot ad be egy kormányzati tenderre. Menyhárt szerint módosítani, de legalább értelmezni kellene a közbeszerzési törvényt, hogy egyértelművé váljon, azokban az esetekben nem tekinthető alvállalkozónak a jelentős piaci erejű szolgáltató, ha az infrastruktúrájának átengedésére jogszabály vagy hatósági határozat kötelezi. Ellenkező esetben a mögöttes infrastruktúra tulajdonosa olyan kizárólagos helyzetbe kerül a közbeszerzések jelentős részében, amikor más szolgáltató azon a tenderen már nem is indulhat a jelentős piaci erejű szolgáltató mellett.
Lapunk úgy tudja, jelenleg is zajlanak közbeszerzési eljárások az ADSL-piacon, ahol komoly fejtörést okoz mind a pályázóknak, mind a kiíróknak, hogyan oldják fel a fenti dilemmát. Előfordulhat, hogy a Közbeszerzési Döntőbíróságnak, esetleg más bíróságnak, akár az Alkotmánybíróságnak kell majd irányadó döntést hozni az ügyben, hogy a nemrég módosított törvényt ne emlegethessék a szakmában lex Telekomként.
Mint lapunk többször beszámolt róla, jogszabály előkészítésének az idején szakértők úgy vélekedtek, életképtelen lehet az új közbeszerzési törvény számos rendelkezése. Bár az új jogszabály intézkedéseinek hangoztatott célja az volt, hogy fokozza a közbeszerzések átláthatóságát, valamint segítse a kis- és középvállalatokat, azonban ezek csak részben valósulhatnak meg. Sem a közbeszerzési eljárások során megkövetelt külső független bíráló, sem a közbeszerzések rendelkezéseinek elektronikus megjelentetése nem segíti az átláthatóságot. Az eredményes közbeszerzés folyamatának vizsgálatára a résztvevőknek független bírálót kell fogadniuk, aki a törvényalkotó szándéka szerint nyilvános véleményt tesz közzé az eljárásról. Mivel azonban az ajánlattevő és az ajánlatkérő közösen fizeti a szakértőt – akinek a képesítéseire semmilyen követelményt nem fogalmaz meg a törvény – nem várható, hogy tényleg objektív, független bírálatok születnek majd a közbeszerzésekről. Emellett október 1-jétől a Közbeszerzések Tanácsa, valamint az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni a közbeszerzések rendelkezéseit, ami üzleti titkot sérthet.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
