Argentína nem tud szabadulni az IMF-től

Argentína és Brazília 2005 végén még azzal a döntéssel hívta fel magára a világ figyelmét, hogy korábban fizette vissza minden IMF-tartozását, és búcsút intett a nemzetközi pénzintézetnek. Ez volt Néstor Kirchner elnök sikerének egyik záloga, de a jelek szerint a nemzetközi pénzügyi szervezet hamarosan visszatér a külföldi hitelezők által továbbra is szorongatott Argentínába.továbbra

Amado Boudou argentin gazdasági miniszter elismerte, hogy tárgyalnak az IMF képviselőjével a kapcsolatok felújításáról. A Buenos Airesben tartózkodó chilei Nicolás Eyzaguirre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviseletében üdvözölte az argentin tárgyalási szándékot, de hangsúlyozta, a kormánynak kell kérnie hivatalosan a tárgyalások megkezdését a kölcsön folyósításáról. Az argentin Clarín még hozzátette magyarázatként, hogy ebben az esetben a valutaalapnak feltételei is lesznek. Az IMF tárgyalója a szervezet önkritikáját gyakorolva igyekezett megnyugtatni az argentin sajtót és a lakosságot, hogy a kilencvenes évektől eltérően ezúttal nem mindenkire fogják alkalmazni ugyanazt a receptet.
Az IMF neve azonban nagyon rossz emlékeket idéz a dél-amerikai országban, ahol döntő részben a pénzintézet miatt került sor a nyolc évvel ezelőtti államcsődre, ráadásul a valutaalap utána is könyörtelenül betartatta Argentínával a megszorító intézkedéseket. Az eredmény önmagáért beszél. Egyik napról a másikra eltűnt a középosztály, és 2003-tól hiába lendült fel a gazdaság, a csaknem teljesen felvásárolt ország részben a tőkehiány miatt nem tudott ellenállni a 2007-ben kezdődő előbb élelmiszer-, majd hitelválságnak. Argentína nem tudta kihasználni kiváló mezőgazdasági adottságait sem, mert egy tavalyi adat szerint a termőföldek 65 százaléka már külföldi kézben volt. Argentína súlyos helyzetében megpróbálta rávenni a párizsi klub hitelezőit, hogy ütemezzék át adósságait, de azt a választ kapta, hogy erre csak az IMF bevonásával hajlandók.
A dél-amerikai integráció keretében az eredetileg a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap kiváltására létrehozandó Banco del Sur már 2008 februárjában megkezdte volna működését, de azóta sincs érdemi hír felőle. Mivel innen sem számíthatott segítségre, Brazília az idén tízmilliárd dolláros hitellel támogatta meg a pénzügyileg megroggyant IMF-et, hogy bele tudjon szólni hitelpolitikájába, de ez is nagyon sovány vigasz Argentínának.