Zöldségtermelők koordinálására jött létre 2003. március 13-án a jászapáti székhelyű Jász-Tész Szövetkezet. A 17 fő alapító tag után a megalakulást követően hatvan kistermelő csatlakozott a szövetkezethez. A belépők száma évről évre nőtt, így mára 82 fős taglétszámmal működik a szolidaritás és önsegélyezés elvének megfelelően – ezek a sorok nem a szövetkezet, hanem az abban tagként részt vett nagyvállalat, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. internetes oldalán olvashatóak. A múlt idő annak szól, hogy a szövetkezetet átalakulás miatt 2009. április 30-án törölték a cégnyilvántartásból, a létrejött jogutód szervezet a Jász-Tész Kft. lett. A társaságot majd később vesszük górcső alá, előbb érdemes néhány mondatot szentelni a már említett Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nek, illetve a vállalat emblematikus arcainak. Ez már csak azért is fontos, mert Őze Erzsébet és Lóczi Miklós neve a Jász-Tész Kft.-nél, és a társaság mögött húzódó céghálóban is felbukkan majd.
Év elején lapunk napokon keresztül foglalkozott a hazai Leader-akciócsoportok működésével. Többről kiderült, hogy MSZP-s befolyás alatt tevékenykedik, és közreműködik a kistérségekbe érkező többmilliárdnyi vidékfejlesztési forrás elosztásában. Hírt adtunk a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete tevékenységéről is. Mint megírtuk akkor, az egyesület elnöke Lóczi Miklós, aki 2002 és 2006 között a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt. A szocialista politikus 2006-ban is sikeresen szerepelt az önkormányzati választáson: ismét bekerült a megye közgyűlésébe, valamint MSZP-s önkormányzati képviselőként tagja lett a jászapáti képviselő-testületnek. Később azonban mindkét mandátumát visszaadta. Közöltük 2009 januárjában azt is, hogy Lóczi Miklós igazgatósági tag a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-ben is, csakúgy mint Vinczéné Őze Erzsébet. Az ügy pikantériája, hogy míg ők ketten a zrt. igazgatóságában együtt dolgoznak, addig a hölgy felügyelőbizottsági tag a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesületben, ahol – mint már írtuk – az MSZP-s Lóczi Miklós az elnök.
Őze Erzsébet és Lóczi Miklós azonban nemcsak a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-ben, és a helyi Leader-akciócsoportban tevékenykedik, hanem szerepet vállalt a már említett Jász-Tész Szövetkezetnél, majd annak jogutódjánál, a Jász-Tész Kft.-nél is. Mindketten tagok voltak a szövetkezetben, és tagjai a kft.-nek, emellett Őze Erzsébet még a szervezetek felügyelőbizottságában is helyet foglalt, illetve foglal. A két személy más úton is kapcsolódik a Jász-Tész Kft.-hez, hiszen annak szintén résztulajdonosa a már többször említett Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt., valamint a Jász-Agro Kft. Ez utóbbinak két tulajdonosa van: egyrészt a részvénytársaság és egy másik vállalkozás, a Jász-Found Kft. A kör pedig azzal zárul be, hogy a Jász-Found Kft. mögött gyakorlatilag Őze Erzsébet és Lóczi Miklós áll. Mindketten ügyvezetők és résztulajdonosok is ebben a cégben.
További érdekesség, hogy a szóban forgó társaságok közelében felbukkan egy számviteli szolgáltatásokra és pályázatírásra szakosodott cég, a Jász-Consulting Kft. A 2006 februárjában létrejött vállalkozás (minden bizonnyal nem frissített) internetes oldalán referenciaként szerepel a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. és a Jász-Tész Szövetkezet (ma már Jász-Tész Kft.). A Jász-Consulting Kft. tulajdonosai között megtalálhatjuk Őze Erzsébetet és a Jász-Found Kft-t, valamint 2008. december 23-ig tag volt egy szolnoki székhelyű könyvvizsgáló cég, a Real-Cash Kft. is. Ez utóbbi egyébként több, már említett társaság – Jász-Agro Kft., Jász-Tész Kft. (korábban Jász-Tész Szövetkezet) és Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. – könyvvizsgálatát is ellátja. Vagyis tavaly december 23-ig, miközben az Őze Erzsébet által is tulajdonolt Jász-Consulting Kft. könyvelt a Jász-Tész Kft.-nek, a vállalkozás másik tulajdonosa, a Real-Cash Kft. látta el a Jász-Tész Kft. könyvvizsgálatát.
Újabb érdekesség az is, hogy a Jász-Agro Kft., Jász-Tész Kft. (korábban Jász-Tész Szövetkezet), Jász-Found Kft. és Jász-Consulting Kft. székhelye ugyanaz: Jászapáti, Velemi Endre út 4-6. (a Jászapáti 2000. Mg. Zrt. irodaháza).
Nemcsak a Jász-Tész Kft. (korábban Jász-Tész Szövetkezet) tulajdonosi háttere és pénzügyi ellenőrzése érdekes, de a működése is. Mint ahogy arról már szó volt, a szövetkezet megalakulása után hatvan kistermelő csatlakozott a szövetkezethez, többek között a jászapáti Birkás Nándor két lánya is, összesen három hektárral. Alig száradt meg a tinta a papíron, máris aszálykár érte a Jász-Tész Szövetkezet földjeit, ezért a tagok hektáronként 330 ezer forint hitelt vettek fel ötéves időtartamra, egy év türelmi idővel. A hitelszerződés egyik pontjában rögzítették, hogy amennyiben a mezőgazdasági termék (Birkásék esetében paradicsom) értékesítéséből járó árbevétel nem fedezi az éves hiteltörlesztést, a hitelfelvevő családtagja készfizető kezességet vállal a lejárt hitel törlesztésére. A szerződést később, 2006-ban módosították, így az adósoknak 2013. november 30-ig kell törleszteni a részleteket.
Nem sokkal az első kölcsön felvétele után a szövetkezet tagjai Agrár-Eeurópa- hitelt is igényeltek a Jász-Tész Szövetkezet közreműködésével. Ezt a tagok már viszszafizették.
Miközben a kistermelők egymás után vették fel a hiteleket, a támogatások megszerzése érdekében 2008 tavaszán eladták a földhöz kapcsolódó történelmi bázisjogosultságot mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogot. (Mint ismert, 2007. szeptember 24-én jelent meg a történelmi bázisjogosultságról szóló FVM-rendelet. A történelmi bázisjogosultság olyan mezőgazdasági vagyoni értékű jog, amely alapján bizonyos ágazatokban 2007-től – a szántóföldi növények esetében 2008-tól – nemzeti kiegészítő támogatás jár a kedvezményezettek számára.) A dolog érdekessége, hogy az adásvételi szerződésben az átvevő nem a szövetkezet, hanem a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. volt. Vagyis nem a szövetkezet, hanem egy másik tag szerezte meg a támogatások kifizetésének alapjául szolgáló történelmi bázisjogosultságot. A szerződésben azt rögzítették, hogy az átvevő 2008. december 15-ig kifizeti a vételár első, míg 2009. december 15-ig a másik részét. Birkás Nándorné, aki lányai ügyében jár el, állítja, az üzlet létrejöttekor senkit nem tájékoztattak arról, hogy ha átadja a történelmi bázisjogosultságot, akkor gyakorlatilag a föld értéktelenné, ezáltal eladhatatlanná válik. A Birkás családot azonban nemcsak ez aggasztja, hanem az is, hogy a vételár első részét nem kapták meg, holott hamarosan már a második rész is esedékes lenne. A család ez ügyben többször megkereste Őze Erzsébetet és Lóczi Miklóst. Arról érdeklődtek, hogy mikor kapják meg a nekik járó csaknem kétmillió forintot. Őze Erzsébet azt válaszolta, hogy azért nem tudják kifizetni a pénzt, mert Birkásék tartoznak a Jász-Tésznek. Az érintettek azonban nem értik, hogy miért tartoznak. – A tagok hitelt vettek fel, hogy a szövetkezet „saját” géppel dolgozhasson. Felveszik a különböző támogatásokat, értékesítik a paradicsomot, és nem fizetik ki a bázisjogosultság megvétele után járó pénzeket. Ezek után még mi tartozunk a Jász-Tésznek? – teszi fel a kérdést Birkás Nándorné, aki szerint soha nem vezettek pontos elszámolást a szövetkezetnél, volt, amire adtak számlát, volt, amire nem. Őze Erzsébet azt mondta nekik, hogy azért kértek számla nélkül pénzeket, hogy kifizessék azt, aki a betakarítást és a szállítást végezte. Egy beszélgetés alkalmával egyébként maga Lóczi Miklós meg is kérdezte, hogy Birkásék miért akarnak elszámolást, azt ugyanis nem fognak kapni soha. Kijelentette, nem lát arra esélyt, hogy az ügyet békésen lehessen rendezni, a végső szót szerinte a bíróság mondja majd ki.
Birkásék szembesítették Őze Erzsébetet a – fent részletezett – pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos összefonódással is. Erre azt válaszolta, hogy összefonódás az van, de összeférhetetlenség nincs. – Nem fogom kiengedni azt a kezemből, amit mi finanszírozunk. Maga sem engedné ki a döntést a kezéből ott, amihez maga adja a pénzt – tette hozzá Őze Erzsébet.
Könnyen lehet, hogy Lóczi Miklósnak lesz igaza, és a felek valóban a bíróságon rendezik az ügyet.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban