Hajdúböszörmény: tisztelgés a 400 év előtt

Miközben Hajdúböszörményben nagyszabású, háromnapos ünnepségre készülnek – Báthory Gábor erdélyi fejedelem négyszáz évvel ezelőtt telepítette le itt a hajdúkat –, a város nem vonhatja ki magát a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedései alól. Kiss Attilát, Hajdúböszörmény fideszes polgármesterét az ünnepség mellett a kabinet tervezett 120 milliárdos megszorításáról, a települési őrségről és a jövőbeni kilátásokról is kérdeztük.

A hajdúk története. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, nevük a hajtó, hajdó szavakból ered. Feladatuk volt a csordát időnként Ausztriába terelni, ahol jó pénzért eladták az állatokat. A pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értettek. Helyzetük a XV. század végén, a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Az egzisztenciálisan veszélybe került hajdúk jobbágynak visszamenni nem akartak, szabadcsapatokba szerveződtek. Fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. század második felétől a hajdú név már egyértelműen katonafoglalkozást fejezett ki. A 15 éves háború alatt jelentősen megnőtt a létszámuk, 1604-ben a Habsburgok által perbe fogott Bocskai István a hajdúkat felfogadva szállt szembe a Habsburgokkal. Részvételük a Bocskai-szabadságharcban nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is. A korábban társadalmi feszültséget támasztó hajdúságot Bocskai István erdélyi fejedelem a győztes álmosdi csata után saját birtokán letelepítette, 1605. december 12-én keltezett kiváltságlevelével több mint 9000 vitézt emelt nemesi sorba. Itt jöttek létre a hajdúvárosok, amelyek ma is jellegzetesek mértani, logikai elrendezésük miatt. A róluk elnevezett régiót Hajdúságnak nevezik.

Hajdúböszörmény a város története szempontjából fontos évfordulóhoz érkezik. Mit ünnepelnek a hét végén?
– Négyszáz éve, 1609. szeptember 13-án Báthory Gábor erdélyi fejedelem adománylevelet adott ki, és ebben a kállói hajdúkat, a Bocskai-szabadságharc legkiválóbb katonáit böszörményi birtokán telepítette le. Böszörmény korábban a nyírségi izmaeliták központja volt, de igazán a hajdúk letelepítése után indult virágzásnak. A helyi képviselő-testület a rendszerváltozás után döntött úgy, hogy az 1609-es adománylevél előtt tisztelegve szeptember 13-án legyen a város napja. Ekkor kulturális és sportprogramokat szervezünk, átadjuk a kitüntetéseket. Idén a négyszáz éves évforduló miatt szeptember 11-től 13-ig tartó rendezvénysorozatot szerveztünk.
– Milyen programokat szerveztek?
– Olyanokat, hogy mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A gyerekek számára holnap egész napos rendezvények lesznek az óvodákban, iskolákban. Ezt az intézmények önállóan alakítják ki, magam egy óvodát látogatok meg. Szombaton országos díjugrató verseny lesz a helyi lovaspályán, megtartjuk a II. területi lószépségversenyt, valamint ünnepélyesen átadjuk a városi méntelepet. Ebből is látszik, hogy a lovassportoknak, lótartásnak nagy hagyománya van a városban. Ugyancsak szombaton, délelőtt tíz órától kezdődik egy történelmi emlékkonferencia a városházán, amely a hajdúk történetét járja körül. Vasárnap délután tartjuk az ünnepi felvonulással egybekötött testületi ülést, ahol a kitüntetéseket adjuk át, és felavatjuk Kosina László Kálvin téren elhelyezett, Őseink című szobrát. Tizenegy nemzetközi delegáció jelezte részvételét ezen a rendezvényen, amelyen az ünnepi beszédet Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke mondja. A részletes program megtalálható a város internetes oldalán.
– Az évfordulót leszámítva nem sok okuk van mostanság az ünneplésre. A kormány 120 milliárd forintot készül megspórolni a helyhatóságokon…
– Dilettánsnak tartom a miniszterelnöknek és a kormány tagjainak megnyilatkozását ebben az ügyben. Magyarországon 3200 önkormányzat működik, minden magyar állampolgár valamelyik település lakója. Az önkormányzatokkal kapcsolatos takarékossági intézkedések így minden magyar embert érintenek. Teljes mértékben felelőtlen, hogy a szocialisták hónapok óta lebegtetik a megszorításokat, pedig az önkormányzatokkal és a településen élő emberekkel nem lehet szórakozni. Ez nem játék. Arról nem is beszélve, hogy a kormány úgy akar rajtunk és a településeken élőkön spórolni, hogy az országot több mint hét év alatt maga tette tönkre. Fogalmam sincs egyébként, honnan lehet még pénzt elvenni tőlünk.
– Miközben a kormány folyamatosan csökkenti a központi támogatás mértékét, egyre több feladatot igyekszik az önkormányzatok nyakába varrni. A magát válságkezelőnek tituláló kabinet egyik utolsó kezdeményezése az volt, hogy a települések vásárolják fel az eladósodott lakáshitelesek elárverezett ingatlanjait. Ön szerint is ez a megoldás a gondokra?
– Tipikus szocialista fogás. Példa arra, hogy miként lehet a problémától teljesen független önkormányzatokat belekeverni az ügybe. A gyakorlat egyébként ettől függetlenül is az, hogy a kormány „sorscsapásai” után az emberek nálunk, önkormányzatoknál keresnek menedéket. Megjegyzem, ennek örülök, valóban azért vagyunk, hogy megoldjuk a gondjaikat. A kormány azonban még rá is játszik, és erre példa a bajba jutott lakáshitelesek ügye. A szocialisták azzal próbálják megosztani a felelősséget, hogy az önkormányzatokkal akarják megmentetni azokat, akiket éppen a kormány elhibázott gazdaságpolitikája sodort bajba. Az elképzelés azért is cinikus, mert akkor várnak tőlünk anyagi segítséget, közreműködést, amikor 120 milliárdot készülnek tőlünk elvonni.
– A kormány egy másik nagy vihart kavart ötlettel is előállt a közelmúltban. Bejelentették, hogy települési őrségeket szerveznek a közbiztonság javítása érdekében. Mi a véleménye erről?
– A vicc kategóriájába tartozik, hogy a kormány seriffekkel és települési őrséggel akar javítani a közbiztonság helyzetén, pedig a megoldás egyszerű. Nem kellett volna a rendőrséget kivéreztetni, és nem lett volna szabad olyan törvényi szabályozást alkotni, hogy erejük teljében levő, tapasztalt rendőrök kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba, mintha tovább dolgoznának. Vissza kell állítani a rendőrség becsületét, a testületet meg kell erősíteni, és függetleníteni kell a politikai befolyástól. A rendőröknek pedig megfelelő fizetést kell adni. Ötletelés helyett cselekedni kell!
– Közeledik az esztendő vége, az önkormányzatoknak néhány hónapon belül számot kell adniuk 2009-es gazdálkodásukról. Mit mutathatnak majd a számok?
– Az idei esztendőt azért tudjuk a tervezetthez hasonlóan zárni, mert a munkanélküliség növekedésének járulékos hatásai igazán csak jövőre sújtanak minket. Erősen csökken majd az iparűzésiadó-bevételünk, amelyet már nem is az önkormányzat, hanem az APEH szed be. Az összeget pedig az adóhatóság később utalja el, amiből még adódhatnak gondok. A jelenlegi stabil helyzetünk annak köszönhető, hogy a lakosok és a helyi vállalkozások komoly adófizetési morállal rendelkeznek, s az önkormányzat is igyekszik önmérsékletet tanúsítani. Három évvel ezelőtt hatalmas adóssággal örököltük meg a várost, és csak több fájdalmas intézkedés megtétele után tudtuk stabilizálni a költségvetést. A kormányzat folyamatos megszorításai miatt helyzetünk amúgy Kőmíves Kelemen harcához hasonlatos. Amit kínkeserves, gyötrelmes munkával megtakarítunk, azt a kabinet mindig elvonja tőlünk. Abban reménykedünk, hogy jövő tavasszal egy teljesen új felfogású kormányzati munka indul el az országban.