Visszafoglalták honfitársaink a Balatont, az év első hét hónapjában a legnépszerűbb hazai üdülőkörzet tíz vendége közül kilenc magyar volt. Ez a gyorsfelmérésen alapuló adat – amely nem egyenértékű a KSH később várható hivatalos adatával – a tizenöt legmeghatározóbb balatoni szálloda vendégforgalmát tükrözi – mondja Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) elnöke. A turisztikai szakember szerint a balatoni vendégforgalom nyár végi gyorsmérlege több tekintetben is cáfolja azokat, akik arról beszéltek, hogy a magyar tenger vendégforgalmát akár harminc-negyven százalékos visszaeséssel is sújtja majd a gazdasági, pénzügyi válság. – Ugyanakkor tény, hogy a korábbinál rövidebb a hazaiak és a külföldiek itt- tartózkodási ideje, és ritkábbak a hosszú hétvégék, amelyeket idén az esős, zivataros napok igencsak megkurtítottak. Kulturális, szabadidős élményben viszont sose volt ilyen gazdag a kínálat – fűzte hozzá a BRIB elnöke. Azt viszont már nem csak tőle tudjuk, hogy mivel az elmúlt években jelentősen kicserélődött a vendégkör, idén vékonyabb bukszával érkezett és kevesebbet költött a hazai meg a külföldi nyaraló.
– Nem kevesebb a vendég a Balatonnál, mint korábban, de jóval több a „napi turista”, és azok sem szórják a pénzt, akik hat-hét napot is megengedhetnek maguknak. Megfigyeltem, esténként három-négy család is vizes kancsót kér a vacsorához – mondja Hoffmann Henrik, a Széchenyi-tervi támogatással épült, négycsillagos siófoki Hotel Residence igazgatója.
– A beutazó turizmus gyakorlatilag megszűnt – sommázta tapasztalatait Halász Klára, a siófoki víztoronyban berendezett Tourinform-iroda vezetője. Balázs Árpád, a „nyár fővárosa” címet büszkén viselő üdülőváros polgármestere pedig arról beszélt, hogy a gyengén kezdődő szezon július közepén felerősödött. A Balatoni Szövetség elnöki tisztét is betöltő Balázs Árpád ugyanakkor azt is elmondta, a vendégek idén jóval spórolósabbak voltak, mint korábban, és elsősorban az ingyenes könnyűzenei koncerteket látogatták. Minden területen érzékelhető volt, hogy csökkent a fizetőképes kereslet. Kérdésünkre, hogy nem tartja-e drágábbnak a tóparti szállodákat, mint például az adriaiakat, határozott nemmel válaszolt, a német turistahad távol maradását pedig a Balaton nem eléggé intenzív reklámjának tulajdonítja.
– Van még javítanivaló a Balaton marketingjén. Némi előrelépés viszont, hogy a kereskedelmi csatornák után a köztévé is „felfedezte a Balatont”, és igaz, nagyon röviden, de a főműsorban népszerűsítette. Úgy látom, kezd közüggyé válni a Balaton – mondja Siófok polgármestere, a tóparti önkormányzatokat összefogó szövetség elnöke.
De vajon elég olcsó-e ahhoz, hogy a vízparti üdülést kedvelő, kispénzű magyar családokat ne tartsák vissza a magas szállásköltségek?
Szezonkezdéskor megírtuk: egy szerény mennyiségű, de ízletes ételekből öszszeállított menüt már ötszáz, egy nagyobbat nyolcszáz forintért kínáltak a hangulatos vízparti éttermekben, kilencszáz forintot kértek egy mutatós pizzáért és kétszázhetvenet egy pohár hideg sörért.
– Idén nyáron visszafogottak voltak a vendéglősök, és a főszezonban sem emeltek árat, talán mert tudták: a szállásköltségen úgysem tud spórolni a nyaralóvendég – mondja Kertész Rezső, a Kisosz Somogy megyei elnöke. Aki azért is büszke övéire, mert, mint mondja, idén nyáron csendesebben tűrték, hogy üzleteikben „randevúzzanak” az ellenőrző hatóságok, az APEH, az ÁNTSZ, a munkaügyi hatóság és a vámszervek revizorai. Suchman Tamásnak, a Balaton Fejlesztési Tanács szocialista elnökének felvetettük, hogy a Balatonnál még mindig irreálisan magasak a szállásköltségek, ezért sokan továbbra is az Adriát és Görögországot, újabban pedig Tunéziát és Egyiptomot választják úti célul. – Nem igaz, hogy megfizethetetlenek a balatoni szállodaárak. Azokban ugyanis minden olyan szolgáltatás benne van, amiért külföldön külön kell fizetni. Prágában például külön pénzt számolnak fel a szálloda parkolójában hagyott személygépkocsiért – magyarázza az elnök. Ugyanakkor tapasztalataink szerint a parkolásért idehaza, a négycsillagos balatoni szállodákban is fizetni kell.
Lássuk ezek után közelebbről is: mennyiért tölthetünk el egy hetet egy három- és egy négycsillagos balatoni szállodában, mennyibe kerül egy kétgyermekes családnak egy egyhetes apartmanos üdülés, és végül mennyiért kínálnak adriai, dél-európai és észak-afrikai üdülést az utazási irodák. Az egyik legkedveltebb déli parti szállodában, a balatonlellei Lidóban főszezonban 9500 forintot számolnak fel egynapi, félpanziós ellátásért, és ha valaki vacsorát is rendel 2500 forintért, akkor egy hétre, az idegenforgalmi adóval együtt megközelítően százezer forintot fizet.
Ha tehát egy négytagú család úgy dönt, hogy egy háromcsillagos, tó közeli szállodában tölt el egy hetet, akkor a szállásköltségen kívül a napi 400 forintos strandbelépővel, egy fagylalttal (meg az apuka egy-két pohár sörével) számolva jóval több, mint háromszázezer forintért nyaral. És ehhez jön még egy szabadtéri színházi vagy rockzenei belépőjegy és személyenként ezerötszázért egy városnéző kisvonati jegy.
A egyik legnagyobb, négycsillagos balatoni wellnesshotelban egy kétgyerekes család 430 ezer forintot fizet egy egyhetes, félpanziós, luxuskörülmények közötti ellátásért, ugyanott augusztus 20-tól két fő részére egy két éjszakás hosszú hétvége félpanzióval 135 ezer forint. Hasonló az árajánlat az egyik zalakarosi szállodában is, ott 47 700 forintért kínálnak utószezoni hétvégét.
A kispénzű magyar családok évközben elsősorban apartmanos nyaralásra kuporgatnak, mert úgy számolnak: napi tizenhatezer forintból megvan a szállás, a kiskonyhában kétezerért elkészíthető egy ebéd, a reggeli és vacsora is kijön ezerötszázból. Így ha szabad strandot választ a család, és lemond a üdítőitalról, fagylaltról, főtt kukoricáról, hajókirándulásról meg a kulturális programról, akkor egy hét igencsak spórolós balatoni üdülés idegenforgalmi adó nélkül nemigen kerül többe 130–150 ezer forintnál.
Sorolom a balatoni árakat az egyik legnagyobb európai utazási iroda kaposvári képviselőjének, aki, mielőtt elkápráztatna a legkeresettebb dél-európai és észak-afrikai árakkal, megjegyzi: a magyar utazási irodák többsége a gazdasági, pénzügyi válság miatt idén nyáron harminc-negyven százalékos veszteséggel számol.
– Csökkent a kiutazókapacitás – fogalmaz szaknyelven, majd hozzáteszi: Tunézia továbbra is a legkedveltebb utazási célpont a magyarok számára.
Ott egy háromcsillagos szállodában, félpanziós ellátással, egy hétig 59 ezer, repülőtéri illetékkel együtt 85 ezer forintért nyaralhatunk. Egyiptomban egy négycsillagos (nálunk háromcsillagosnak megfelelő) szállodában egy hét napi háromszori étkezéssel, repülőgépes utazással 130 ezer forint. A török Riviérán hetvenezer forint egy hét, az egyszerű görögországi szállodákban egy éjszaka reggelivel tízezer forint, az adriai Krk-szigeten egy négycsillagos hotelban, félpanzióval egy hét 160, Crikvenicán ugyanez ötvenkétezer forint – olvasom az utazási ajánlatokban.
De térjünk vissza a Balatonhoz, amely augusztus 23-án idén is kiürült. – Öthetes volt idén is a szezon, ezalatt kellett volna megkeresni a tizenkét hónapra valót – mondja csalódottan egy fonyódi vendéglős. Aki egyébként már hozzászokott a hullámzó forgalomhoz, azt viszont, mint mondja, nem gondolta volna, hogy idén nyáron az égiek is a vendéglátósok ellen fordulnak. – Alig volt zivatarmentes hétvége. Azt reméltük, az esős napokon jobb híján betér majd hozzánk a vendég, de csalódtunk. Üres zsebű magyarok váltották fel a németeket.
Aki viszont az Adriához szokott, azt idén sem lehetett visszatartani az „Itthon otthon van” szlogennel. Pedig a múlt évben volt egy kísérlete a Mi Balatonunk elnevezésű egyesületnek: a lelkes civil csapat a Balatont népszerűsítő óriástáblákat helyezett ki az autópályák mellé, jelesül az M7-eshez, azt remélve, hogy az Adriára tartó honfitársaink meggondolják magukat, és a sziklás tengerpart helyett a bársonyos vizű Balatont választják.
A legmulatságosabb reklámfogás Maróthy László, az MSZMP egykori vízügyi minisztere nevéhez fűződik, aki, hogy igazolja, tiszta a tó vize, belenyalt a Balatonba. Őt a rendszerváltozás után néhány környezetvédelmi, vízügyi és turisztikai főember is követte, előfordult, hogy a tó közepén Balaton-vízzel koccintottak.
origo.hu
Baleset miatt lángokban az M1-es autópálya, több kilométeres a dugó
