Tavaly a libatömés elleni akcióival zavarta meg a magyar lúdtartók piacait a Négy Mancs állatvédő szervezet, idén pedig a libatépést nyilvánította állatkínzásnak. A durva „állatvédő” akciók mögött a terméktanács a külföldi konkurenciát sejti, a támadások visszaszorításához az európai szakmai érdekvédelmi szervezet, az AVEC volt elnökének segítségét kérik – közölte lapunkkal Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke.
– Meggyőződésünk, hogy erre a nehézségei ellenére is jól működő ágazatra szemet vetett a külföldi konkurencia, s ők állnak a Négy Mancs akciói mögött is. Ezért a libatömés miatt korábban élesen támadott Hungerit tulajdonosával, Magyar Józseffel, a libatépésben érintett Tranzitker első emberével, Szabó Miklóssal, valamint a Bács-Tak Kft.-t képviselő Kiss Istvánnal e héten tárgyalásokat kívánunk folytatni Heinz Paul Wesjohannal, az AVEC alelnökével arról, hogyan lehetne a helyzetet rendezni. Mivel a Wesjohann testvérek érdekkörébe tartozik az európai brojlercsirkepiac 60 százaléka, a magyar víziszárnyas-piacon pedig a Bács-Tak Kft.-n keresztül vannak érdekeltségei, bízunk benne, hogy meg tudjuk nyerni arra, vesse latba befolyását a Négy Mancs akcióinak leállítása érdekében – fejtette ki az elnök.
Bárány László rámutatott: a magyar libamáj a világpiaci termelés 80 százalékát teszi ki, így nemzetközi viszonylatban is jelentős tényezőnek számít, jövője az egész magyar víziszárnyas-ágazat szempontjából meghatározó lehet. Az állatvédők támadásait méltánytalannak nevezte, s azért tartja különösen felháborítónak, mert az áruházláncok térnyerésével a magyar húsipar termékei már amúgy is kiszorultak a kereskedelemből. Ez drasztikus csökkenést eredményezett a sertéságazatban, a magyarországi marhatartás pedig szinte megszűnt. Egyedül a baromfiágazatnak sikerült megőriznie a rendszerváltás előttihez közeli kapacitásait. Ezért jelentenek vonzó célpontot a külföldi konkurencia erőteljesen és agresszíven terjeszkedő cégeinek.
Bárány László úgy vélekedett, nemcsak az élelmiszer-termelőknek és -feldolgozóknak van feladata a piaci viszonyok normalizálásában, a kormányzat is régen adós a megfelelő intézkedésekkel.
– Nem tartható tovább, hogy miközben a magyar termelő csak nagy nehézségek árán tudja bejuttatni termékeit az áruházláncok polcaira, az országhatáron kívülről számla és áfa nélkül, ellenőrizetlenül ömlik be a bizonytalan eredetű tőkehús és baromfi. Két éve, a Mega Trade-botrány idején 60-70 tonna lejárt szavatosságú árut kellett eltávolíttatni az áruházakból, és még csak felelős sem volt. Pedig vannak jó példák: a franciák mindössze két helyen engedik be a tejet az országba, s ott szigorú minőség-ellenőrzésnek vetik alá. Ez a módszer Magyarországon is működőképes lehetne – hangsúlyozta.
– Nálunk ilyen fogyasztóvédelmi stratégia nincs, de még felelős sincs, ha kiderül, hogy romlott áru került a polcokra. A magyar élelmiszer-gazdaságot húsz év alatt beáldozták, a gazdasági érdek minden ponton felülírta a fogyasztó, a minőség érdekeit. Mi évek óta küzdünk azért, hogy ezen változtassunk – tette hozzá.
origo.hu
Menczer Tamás: Lenézik a magyar embereket!
