Három év alatt 30, egy év alatt 3-4 milliárd megtakarítás keletkezik a magyar vasúton, ha a jövő évi menetrendből kimarad az a mintegy ezer kilométernyi, 33 vasúti vonalszakasz, amelyet a közlekedési minisztérium szakértői szüneteltetésre, vagyis szolgáltatóváltásra ítéltek – állítja a kormány. A lapunk által megkérdezett vasúti szakértő szerint a vasútüzem sajátosságainak teljes félreértését tükrözi a kormányzati igyekezet, amely az alacsony forgalmú szakaszokon a személyszállítás szüneteltetésétől vár megtakarításokat. A vasút működési költségszerkezete ugyanis rendkívül merev: az állandó költségek a teljes összeg csaknem 95 százalékát teszi ki. Vagyis ha egyetlen szerelvény sem közlekedik egy adott szakaszon, a pályát akkor is fenn kell tartani, a műszaki berendezéseket üzemkész állapotban meg kell őrizni. Ha teljesen megszűnik a forgalom – azaz teherforgalom sincs –, akkor pedig őrizni kell a berendezéseket. A 2007-ben „ideiglenesen szüneteltetett” kéttucatnyi szakasz utóélete alapján állítható, hogy az őrzés költsége magasabb, mint a vonatok közlekedtetéséé.
A szakember szerint a vasúti belső szabályozás is a gazdaságos működtetés ellen dolgozik. Példaként elmondta, hogy a Dombóvár–Tamási, a nyolcvanas években megszüntetett vonalszakaszon ma is a MÁV által üzemeltetett autóbuszok viszik az utasokat. De amíg a Volán-buszokon régóta bevett gyakorlat, hogy a buszvezető árulja a jegyeket, a MÁV-buszon ma is kalauzt alkalmaznak. Szakértőnk nehezményezte, hogy a szakminisztérium átalakítási buzgalmának a mellékvonalak estek áldozatul először, holott a vasúttársaság szerveztében rengeteg felesleges vezető beosztású ember dolgozik. A MÁV-Start megalakulásakor az adminisztratív irányító állomány létszáma kétszáz fő volt. Azóta hatszáz fölé kúszott a létszám, méghozzá úgy, hogy alaposan megszaporították a vezetői szinteket. Különösen kirívó a tanácsadók sokasága. A nyugdíjas vagy máshol már nem használható embereket jelentős fizetéssel alkalmazzák az igazgatók mellett. Lapunk úgy értesült, hogy a már igencsak koros Urbán Lajos, aki 1984–88 között volt közlekedési miniszter, ma Mosóczi Lászlónak, a MÁV üzletági általános vezérigazgató-helyettesének ad tanácsokat, havonta millió forint nagyságrendű tiszteletdíjért.
A szaktárca 33 vasúti pályaszakaszon nem ad megrendelést személyszállítási közszolgáltatásra – jelentette be Hónig Péter közlekedési, hírközlési, és energiaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Az érintett szakaszokon naponta 6400-an utaznak, az üzemeltetési költség jelenleg hétmilliárd forint – tette hozzá. A tárca tegnap nyilvánosságra hozta a 2010-es vasúti közlekedési menetrendi javaslatot, amelyhez október végéig lehet szakmai észrevételeket tenni. A miniszter leszögezte, hogy ahol eddig volt közösségi közlekedés, ott továbbra is lesz, azonban az érintett 33 vonalszakaszon autóbuszok szállítják majd az utasokat. A miniszter elismerte, hogy az átalakítást szerencsésebb lett volna a MÁV átalakításával, a vízfej megszüntetésével kezdeni, de a menetrend december közepi határideje korlátot jelentett. Az országos fővonalakon mindenütt a vasúti szolgáltatás kap elsőbbséget, és így a megyeszékhelyek és a főváros között számos Volán-járat szűnik majd meg. Cserébe a mellékvonalakon a buszok kapnak a korábbinál jóval nagyobb feladatot. Összességében Hónig Péter úgy ítélte meg, hogy az átalakításnak az autóbusz-közlekedés lesz a nyertese.
A MÁV új menetrendjéről és a szárnyvonalbezárásokról szocialista politikusokkal egyenként próbált megegyezni a szaktárca és a vasúti kormánybiztos. Az MTI úgy tudja, a többséggel már meg is született az egyezség.
Ha a Fidesz kormányra kerül, újraindítja a bezárásra ítélt vasútvonalakon a forgalmat ott, ahol az műszakilag lehetséges lesz. Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa közölte, a kormány ismét bebizonyította, hogy érdektelen az emberek mindennapjai iránt. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint a vasútreformnak csúfolt átalakítás mögött elsősorban a magánbuszos lobbierők szándékainak segítése húzódik.
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott