Röpködnek a milliárdok, amióta Hónig Péter közlekedési miniszter és Antali Károly, a közösségi közlekedés átalakításáért felelős miniszteri biztos nekifogott a MÁV megregulázásának. Az elvonni kívánt pénz 70 milliárdról indult szeptember elején. A miniszteri biztos azt mondta, ebből évi 35 milliárdot a menetrend észszerűsítéséből, a kis forgalmú vasútvonalak leállításából kívánja megtakarítani. A forgatókönyv gyorsan változott. Egy hónap sem telt el, s a közlekedési kormányzat felismerte, képtelenség elvonni a fenti összeget a magyar vasúttól. A 70 milliárdból 40 lett, majd kiderült, ezt is csak úgy lehet kivenni a rendszerből, ha azonnal vissza is pótolják hitel formájában. (Mi több, a szükséges átszervezésekre még 48 milliárdot kell felvenni.)
De mi lett a mellékvonalak bezárásától remélt 35 milliárddal? Hónig Péter egy minapi szakmai tanácskozáson már nem remélt tízmilliárdokat a 37 mellékvonal leállításától – ennyi esetben vizsgálják az úgymond szolgáltatóváltás lehetőségét. A kifejezés azt a tényt fedi el, hogy a MÁV helyett Volán-társaságok szállítják az utasokat az érintett települések között. A tárcavezető most már legfeljebb kilencmilliárdos megtakarítást látott elérhetőnek, de azt is csak akkor, ha beleszámítja a járulékos hatásokat. Ilyen például a MÁV „vízfejének” a megszüntetése, vagyis a magas fizetéssel foglalkoztatott nagyszámú vezetőnek az eltávolítása vagy a külsős szerződések alapos átvilágítása. Amit a vonalbezárások közvetlenül hoznak a konyhára, az nem több hárommilliárdnál – jelentette ki Hónig.
Bár hárommilliárdra apadt a szárnyvonalak szüneteltetésének pénzügyi következménye, egyáltalán nem biztos, hogy akár ez a számítás reális lenne. A lapunk birtokába került, a MÁV Belső Ellenőrzési Főosztály összefoglaló vizsgálati jelentése ugyanis nem tapasztalta, hogy bármiféle megtakarítást hoztak volna a vasúttársaságnak a korábbi vonalbezárások. A 2007–2008-as időszakot áttekintő dokumentum emlékeztet rá, hogy első lépésben 2007. március elsejétől 14+5 mellékvonalon függesztették fel a vasúti személyszállítási szolgáltatást. Ehhez képest határozták meg a 2007-ben várható költségcsökkentések összegét, amely az ingatlankezelő szervezet esetében 67, a pénzügyi szervezet részére 321 millió forint volt. Kidolgozták az úgynevezett „üzemszüneteltetett” vonalakhoz kapcsolódó üzemeltetési költség elemzését, amelyben a tizennégy vonalra 68,735, a további öt vonalra 11,713 millió forint megtakarítást jelzett előre. A vizsgálati jelentés azt állapította meg, hogy utólag nem tudták kimutatni, valójában mennyi megtakarítás keletkezett. A belső ellenőrzési jelentés rámutat, hogy a jelenlegi szabályok szerint a leállított vonalak működési feltételeit a végleges megszüntetésig biztosítani kell akkor is, ha egyetlen vonat sem közlekedik rajta. Ezért a tervezett ingatlanbérletek megszüntetése és ingatlanok visszaadása több területen is meghiúsult. A vizsgálati jelentés azt javasolta, hogy a mellékvonalakon végezzenek teljes körű költségvizsgálatot, mert a jelenlegi rendszer folyamatos kiadásokat ró a MÁV Zrt.-re. Az érintett vonalak esetében fennáll a lehetőség, hogy bármikor újra a forgalomba helyezik, ezért ingatlanpiaci hasznosításuk eleve kizárt. Pénzügyi szempontból így összességében nem nevezhető sem hatékonynak, sem eredményesnek az üzem szüneteltetése – áll a dokumentumban.
Milliárdos mozdonybiztosítás. Vagyonbiztosítási keretszerződésre hirdetett közbeszerzési eljárást a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. A tender nyertese az Allianz Hungária Biztosító Zrt. lett, amely 940 millió forint értékű vagyonbiztosítási keretszerződést köthet a MÁV-csoport vasúti járműveire, villamos és dízelmotorvonatokra, illetve -mozdonyokra. (J. Gy.)
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál