Hit és erkölcs: konferencia Kaposváron

Mádl Ferenc levelének felolvasásával kezdődött a hét végén az a hit és erkölcs kérdéseit boncolgató pedagógiai konferencia a kaposvári Klebelsberg Kollégiumban, amelynek során Papp Árpád költő, Czakó Gábor író, Papp Lajos szívsebész és Hofmann Rózsa oktatáspolitikus fejtette ki nézeteit.
Janus Pannonius bölcseleti lírájának egyik csipkelődő állításán – a „Mert hívő ember költő nem lehet” intelmen – elmélkedett Papp Árpád, aki előadásában úgy fogalmazott: a humanista költő-tudós és a hívő zarándok világszemléletének szembeállítása már a korában is értelmezési dilemmát okozhatott. – Nem vagyok erkölcshívő – szögezte le előadásában Czakó Gábor. – Isten azt mondta: ha megismeritek az igazságot, szabadok lesztek. Az erkölcsiség alapja tehát a szabadság, a szabad döntés. A múlt század legnagyobb alakjának nevezte Klebelsberget Papp Lajos: a kultuszminiszter egy olyan csonkolt, történelmileg és gazdaságilag tönkretett Magyarországon tudott segíteni, amely a mainál is nehezebb helyzetben volt. – Ezt a csodát kell bebizonyítani, és bármikor „előhívni” – ajánlotta az orvosprofesszor.
– Akinek munkáját nem hatja át az erkölcsiség, annak jóval kisebb az esélye az eredményes nevelésre – figyelmeztetett Hofmann Rózsa egyetemi docens. Előadásában egyebek között leszögezte: tanítható az erkölcs, az erkölcsiség, és a legfontosabb a nevelői példa.