Nem mindegy, hogy ki nyújtja a garanciát

Nemcsak az adósok, hanem a megtakarítással rendelkezők is veszteségeket szenvedtek el a pénzügyi válság miatt. A megrázkódtatásnak azonban haszna is lehet, ha a befektetni szándékozók ezután sokkal gondosabban nézik meg, hová teszik a pénzüket – mondja König Róbert befektetési bankár. A szakember szerint ma már senki nem várhatja zsebre tett kézzel a biztos kamatot vagy az osztalékot.

Egy korszak vége. Utoljára lehetett aranyra üzletet kötni pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában, miután a BÉT egy héttel korábban a kontraktus megszüntetéséről döntött. A kivezetés üzleti indoka az volt, hogy a termék „nem vált be”. Amikor az aranykontraktust a tőzsde bevezette, az akkori piaci helyzetben úgy tűnt, hogy igény van erre a termékre, azonban nagyon gyorsan kiderült, hogy nincs – fejtette ki a tőzsde vezérigazgatója. Hozzátette, hogy certifikátokkal tökéletesen ki lehet váltani ennek a terméknek a kereskedését. A certifikát olyan értékpapír, amelynek adásvételével mögöttes termékre, például indexre, olajra vagy akár aranyra is lehet kereskedni.

Évforduló volt nemrég: egy éve dőlt be a Lehman Brothers Holdings Inc. A negyedik legnagyobb amerikai befektetési banknak és egyben a világ egyik leghatalmasabb brókercégének csődjére emlékezve sok elemző igyekezett megvonni a pénzügyi-gazdasági válság mérlegét, illetve megbecsülni, mikor és milyen ütemben kezdődhet meg a világgazdasági fellendülés. Józan elemző nem vállalkozhat jóslásra, de egy biztos: befektetési szempontból a pénzvilág még sokáig vagy talán sohasem lesz olyan, mint a válság előtt volt – mondta lapunk kérdésére König Róbert, a Sal. Oppenheim Bank magyarországi fióktelepének igazgatója. A vagyonkezelési szakember szerint a válság megmutatta, hogy a befektetések területén újra kell értelmeznünk a biztonság fogalmát is.
Az emberek többsége évtizedeken keresztül úgy gondolta, hogy vannak kockázatmentes befektetések – ilyen a bankbetét és a kötvény, főleg az államkötvény. A válság mélypontján azonban kiderült, hogy még a legbiztonságosabbnak hitt betétek miatt is izgulni kell, mert mi lesz, ha csődbe megy a bank. Mások attól döbbentek meg, hogy a „biztonságos” kötvényekbe fektető nyugdíjalapok semmivel sem szenvedtek el kisebb veszteségeket, mint a „kockázatos” részvényesek. Az ingatlanalapok befagytak, és még az állampapírok sem bizonyultak bombabiztosnak, hiszen például a magyar kötvények tavaly ősszel hosszú heteken át eladhatatlanok voltak.
Aki a megváltozott világban is biztonságban akarja tudni megtakarításait, annak figyelembe kell vennie néhány alapvető szempontot – mondta König Róbert. Az első, hogy rendkívül felgyorsultak a folyamatok, ezért többé semmilyen befektetésre sem lehet azt mondani, hogy nem kell figyelni rá, elég zsebre vágni a kamatot vagy osztalékot. Ugyanis ahol valóban kicsi a kockázat, ott gyakorlatilag nincs jövedelem. Ma a legtöbb országban szinte nulla kamatot fizetnek az állampapírokra, nálunk is egyre kevesebbet. Ha valaki mégis nyerni akar a megtakarításain, akkor azonnal magasra szökik a kockázati szint. Mintha csak a járdán lehetne andalogni vagy a versenypályán száguldani, s a kettőn kívül nem lenne semmiféle más lehetőség.
Megfordult a nemzetközi trend is: az emberek egyszerűen érthető és könnyen eladható, azaz likvid eszközökben akarják tartani a pénzüket. A válság előtt sok bonyolult, „becsomagolt” befektetési eszközt dobtak piacra, amelyeknek a működését és kockázatait talán még azok sem értették, akik kitalálták. Akik kereskedelmi bankokban vették ezeket a csomagokat, végképp semmit sem tudtak a kockázatokról. Pedig a gyakran emlegetett származékos eszközök sok-sok áttételen keresztül jutottak el a végső tulajdonosokhoz, ezért a válság idején nagyon sok ember pénzét vitték el. Minél kevésbé világos, hogy pontosan kik és mit kínálnak eladásra, annál indokoltabb az óvatosság – mondta König Róbert. Így például ha valaki az inflációtól tartva aranyban akarja tartani a pénzét, az vegyen valódi aranyat, és ne olyan papírt, amelyik egyik vagy másik tőzsdén az arany árának változását követő index módosulását értékesíti.
Sokan gondolták a közelmúltban, hogy óvatosan fektetnek be, hiszen tőkegarantált alapokat vásároltak. Csakhogy két dologra kevesen figyeltek: az első, hogy a tőkegarancia csak a futamidő végére vonatkozik. Vagyis ha időközben szükségünk van a pénzre, akkor nagyon sokat bukhatunk a csupán remélt tőkegarancián. Ennél is fontosabb megnézni, hogy ki nyújtja a garanciát. Még Magyarországon is sokan veszítettek amiatt, hogy olyan kötvényt vásároltak, amelyet a Lehman Brothers garantált. Miután bedőlt a bank, eltűnt a garancia is – emlékeztet König Róbert.
Ám aki a biztonságosnak vélt állampapírokra esküszik, annak is tudnia kell, hogy öt-tíz éves távlatban jókora rizikót jelenthet az előre ki nem számítható infláció. A válság egyik nem kívánt mellékhatásaként ugyanis sokszorosára nőtt az elszabaduló pénzromlás kockázata. Ha valaki most alacsony kamatráta mellett vesz hosszú lejáratú papírt, sokat veszíthet, ha mondjuk a jövő évtől megnő az infláció, és értéke a hozam fölé emelkedik.
Érdemes meggondolni azt is, mit jelent a biztonság fogalma az egyes pénztulajdonosoknak. Van, aki nem visel el ötszázaléknyi veszteséget sem – még a remélt későbbi nyereség reményében sem. Mások tűrhetőnek tartanak tíz-tizenöt százalékot is. Az életkor szintén vízválasztó lehet: más a biztonsági igénye a fiatal, jól kereső megtakarítónak, mint a nyugdíjasnak.
A fenti alapelvek mellett döntően befolyásolja a befektetések biztonságát a politikai bizonytalanság, a jogi, adózási környezet kiszámíthatósága, amelyet érdemes figyelembe venni egy-egy döntés előtt. De mindezeken túl a legfontosabb tanulság – szögezte le a Sal. Openheim Bank igazgatója –, hogy elmúlt a gondtalan szelvényvagdosás időszaka. Akár több, akár kevesebb megtakarításunk van, a pénzzel nemcsak akkor kell törődni, amikor megkeressük, hanem akkor is, amikor a hasznát akarjuk élvezni.