A Dunántúl ihlette gazdag irodalomban tallózik a Somogy kulturális folyóirat idei harmadik, újraélesztése óta talán a legszínesebb száma. Mondhatnánk, könnyű volt a szerkesztők dolga, merthogy Pannónia, az ország nyugati fele – akárcsak Erdély – íróink, költőink legjobbjait „szólította meg”.
Rónay László a Fodor Andrással szövődött barátságáról villant fel élménytöredékeket, a lap főszerkesztője, Kósa Csaba elbeszéléssel jelentkezik a Somogy dunántúli számában, és Németh István, valamint Benke László is Pannónia dicséretét zengi írásában. Varga István Szigeti Lajos emléke előtt tiszteleg, Borbély László pedig az elnéptelenedő dél-dunántúli pusztákat, köztük Illyés Gyula Rácegresét siratja.
Magyar Dunántúl című írásával kezdi a Magazinban Pomogáts Béla, aki mintha ősidők óta Pannóniában élne. „A dunántúli tájnak, történelemnek, műveltségnek ugyanis »lelke« van (ahogy Erdélynek, az Alföldnek, a Felvidéknek is) … a »magyar Dunántúl« világát, karakterét, szellemiségét mindig is irodalmunk fejezte ki és örökítette meg. Költészetben Berzsenyi Dániel, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Csorba Győző, Ágh István, Bella István, Nagy Gáspár, tanulmányban, esszében Szabó Zoltán, Tatay Sándor, Takáts Gyula, Tüskés Tibor (és persze még sokan mások). Írásaikban ott van a magyar Dunántúl semmi mással össze nem téveszthető szellemi vízjele.”
A magazinban a Pomogáts által említett pannóniai poéták és elbeszélők írásait olvashatjuk, majd a Kossuth-díjas költő, Takáts Gyula kiállításairól olvashatunk. A Somogy hátsó borítójának belső oldalán a szerkesztők a 2009. szeptember elején tartott magyarkanizsai írótábor részvevőinek a szlovákiai nyelvtörvényt elítélő nyilatkozatát ismertetik.
(Somogy, 2009/3)
origo.hu
Baleset miatt lángokban az M1-es autópálya, több kilométeres a dugó
