Nem áprilisi tréfa: a lapunk birtokába került, a Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt. kibővített vezetői értekezletéről készített öszszefoglaló szerint jövő április 1-jéig végrehajtandó az a szervezeti átalakítás, amit Zsupponits Jenő vezérigazgató szeptember 30-án jelentett be. „A cél: igazodni az állami szervezetektől elvárt szervezeti struktúrához” – indokolta az átszervezést az augusztusban kinevezett vezérigazgató. Vagyis politikai megrendelésre, a választások előtt kell keresztülverni a közútkezelő szervezetén egy olyan átalakítást, amely ismét az egyébként is gyenge teljesítményt nyújtó végrehajtó szervezetet karcsúsítja – kommentálta a hírt a kérdésünkre Kovács Jenő, a közútkezelő Vas megyei szervezetének korábbi igazgatója. Ismert adat, hogy a 31 240 kilométeres magyar országos közúthálózat több mint fele kifejezetten rossz állapotban van, s csak kevesebb mint a tizede kifogástalan. S akkor most, a politikai felhatalmazás nélküli kormányzat megrendelésére, a – szakmabeli híresztelések szerint – valódi pályázat nélkül kinevezett vezérigazgató meg kívánja szüntetni a megyei igazgatóságok maradékait. Mindezt azért – mondta Kovács Jenő –, hogy a vezérigazgatóságon milliós fizetésekkel, szolgálati terepjárókkal kistafírozott igazgatóknak ne kelljen lemondaniuk az év végi prémiumról.
*
A Zsupponits Jenő vezérigazgató által bejelentett átszervezésnek csakugyan az a legfontosabb eleme, hogy megszünteti a megyei igazgatóságokat. Ezt úgy fogalmazták meg, hogy a társaság régiós felépítése „igazodik a hazai statisztikai régiós rendszerhez”. Az MK felépítéséről annyit érdemes tudni, hogy míg korábban az útfenntartást önálló megyei szervezetek látták el minisztériumi irányítással, addig mára az utóbbi néhány év szervezeti átalakításainak következtében a korábbinál jóval bonyolultabb, soklépcsős rendszer jött létre. Megszüntették a megyei szervezetek önállóságát, s létrehozták az egységes országos szervezetet. Ennek irányítását egy olyan budapesti központ végzi, amelyben jelenleg mintegy 400 munkavállaló dolgozik, köztük 16 igazgató. Életre hívtak egy regionális irányítási szintet – ez sem volt korábban – egy-egy főmérnökkel (igazgatói javadalmazással) és 20-20 munkavállalóval. Ezek irányítják a 81 üzemmérnökséget, ahol a valódi útfenntartást végzik. De a hatósági ügyek intézésére megmaradtak a megyei igazgatóságok is, 19 igazgatóval és megyénként 17 alkalmazottal. Most ezen szervezeti egységek megszüntetése, a régiókba olvasztása folyik – talán azért is, hogy eladhassák a 19 megyeközpontban elhelyezkedő, többségében felújított, jó állapotú székházakat.
Lapunk kérdésére a MK kommunikációs osztálya azt közölte, hogy a megtakarítás mellett – a közvetlen költségcsökkentés 80 millió forint – éppen a szakmai végrehajtó képesség növelése a cél. Mint írták, a most megvalósuló irányítási struktúra jobban követi a végrehajtó szervezeti egységek működését. Az átalakítás személyi változásokkal is jár, hiszen az MK szerint minden területi felsővezetői állást belső pályázat útján újra pályáztatnak. Senkit nem küldenek el, ha esetleg más területen is, de mindenki kap lehetőséget.
Egészen másként ítéli meg az átszervezés kilátásait Jaczó Győző, az MK korábbi Somogy megyei igazgatója. A ma is aktív szakember szerint a statisztikai régió csak tervezőasztalon létező fogalom, a hatósági munka ma is a megyékhez kötődik. A rendszerváltás előtt néhány évig próbálkoztak két-három megye összevonásával a közútkezelésben, de a koncepció megbukott. Lehetetlen Pécsről megmondani, hogy a Balaton partján épülhet-e kereszteződés egy új bevásárlóközpont lehajtójához – mondta példaként Jaczó Győző. A közutasok nem hiszik el, hogy az átszervezés nem jár elbocsátással, 170-180 szakember munkahelye van veszélyben – állította a korábbi megyei igazgató. De ha valóban csak átcsoportosítás is a cél, a több hónapos bizonytalanság miatt már most távoznak a tapasztalt szakemberek. Aki tud, nyugdíjba vagy a versenyszférába menekül. Azt pedig egyenesen elképesztőnek nevezte Jaczó Győző, hogy mindezt 80 millió forint megtakarításáért teszik a 26 milliárd forintos éves költségvetésű szervezetben –, s emlékeztetett, hogy egyetlen vezető munkatárs éves jövedelme – közterhekkel – eléri a megtakarítani kívánt összeget.
Pénz híján már az alsóbbrendű utak egy részének fenntartásáról is lemondott a kormány – értesült lapunk megbízható forrásból. Közutas szakmai berkekből származó információink szerint eredetileg úgy volt, hogy 2007 és 2009 között mintegy 45 milliárd forintért 1100 kilométernyi közút újul meg, a 2007 és 2013 közötti tervezési időszakban pedig összességében 200 milliárdot költenek erre a célra, ám közbejött a Gyurcsány– Bajnai-csomag. A kormány a propaganda szintjén fontosnak tartja, hogy ne csak az autópálya-hálózat fejlődjön, hanem az állami kezelésű alsóbb rendű közutak is, de a valóság más. Délkeleten például úgy hírlik, hogy nem számolnak a Körösnagyharsánytól a határ felé vivő út rendbehozatalával, pedig valamikor ez vezetett Nagyváradra. Azt is mondják, hogy az Okányból Körösújfaluba vezető, teknőnyi kátyúival az ország legrosszabb mellékútvonalaként számon tartott útnak sincs jövője. Egyre szaporodnak a közlekedési fehér foltok a térképen, ha így haladunk, a közút a vasút válságánál mélyebbre süllyed.
– Az ország keleti vidékein szinte már lehetetlen egyik településről a másikba eljutni, holott kormányprogram szól a mobilitásról – tette szóvá egy témával foglalkozó fórumon Tóth Imre, a magyar– román határ menti Sarkad polgármestere. – Ennek ellenére most készülnek felszedni a síneket, az állami közútkezelőktől pedig elvonják a forrásokat. Információim szerint a közutasok az idén csak 64 milliárd forintot fordíthatnak az állami utak felújítására és karbantartására. Úgy értesültem, parancsba kapták, hogy csak kátyúzhatnak, komolyabb munkáról belátható időn belül szó sem lehet.
Abszurdum, de a sarkadi polgármester szerint igaz, hogy az utak mentén kaszálni a közútkezelőnek csak egyszer szabad, amit a fű nem akar tudomásul venni. Sőt, pampa- és elefántfű lesz belőle, ami már egyáltalán nem vicces dolog, mert az ilyesmi rendkívül balesetveszélyes. Rendőrségi eljárások és bírósági ítéletek igazolják, hogy számtalan halálos közlekedési balesetet okozott az utak elhanyagolt környezete.
– Aszfaltra, festékre, kisebb műtárgyak rendbetételére sincs már anyagi forrás – vélekedett Tóth Imre. – Nem csoda, hiszen a megyei aszfaltkeverőket megszüntették, száz kilométerről hozzák az anyagot, ami nem gazdaságos. A sarkadi polgármester szerint mindennek a teteje, hogy az állami út koptatását a kormány alkalmanként leszámlázza az önkormányzatnak. Ezt a nemesnek nem nevezhető gesztust itt szocialista szivattyúnak hívják.
Hasonló ügyekről számolt be Nagy Béla, a nemrégiben várossá lett Medgyesegyháza polgármestere. Ez a település több százezer forintot fizetett úthasználatért, ami nem hiányzik ilyen ínséges időkben. – Teszik ezt akkor, amikor az állam amúgy is tucatnyi címen von el tőlünk nem kis összegeket – panaszolta Nagy Béla. – Felszólítanak bennünket, hogy kötelező állami feladat ellátásához járuljunk hozzá, ami elfogadhatatlan.
Nyoma veszett egy 16 éves ukrán lánynak Budapesten