Lobbiznak az M9-es autópályáért

Kimozdulhat holtpontjáról az egykor „déli autópályaként” emlegetett, ma már azonban csak közúti torzónak nevezhető M9-es út, amelynek egy húsz kilométeres szakasza néhány éve a Kaposvárt északon elkerülő, 61-es út nevet viseli. De nemcsak a somogyiak szeretnék, ha tovább épülne az M9-es, és a megyében is lenne legalább egy gyorsforgalmi útszakasz, hanem azok a települések is, amelyek Soprontól Szekszárdig jó egy évtizede sürgetik az országot nyugat–keleti irányban átszelő gyorsforgalmi út építését. Februárban megalakulhat az M9 térségi fejlesztési tanács – hangzott el a minap egy zalaegerszegi tanácskozáson.
A Manninger Jenő, Zala megye közgyűlési elnöke, az Orbán-kormány közlekedési államtitkára kezdeményezésére megalakított „M9-es lobbi” azt szeretné, ha hazai és uniós forrásból folytatódna az M9-es építése. Ám a 2013-ig érvényes nemzeti fejlesztési tervben még tervezési szinten sem szerepel az M9-es, sőt az út végleges nyomvonala sem biztos – hangzott el Zalaegerszegen. Ez utóbbival kapcsolatban Kolber István volt fejlesztési miniszter Kaposváron bejelentette: az M9-es Kaposvár és Szekszárd közötti, 75 kilométeres szakaszához öt nyomvonal-variációt bemutató dokumentumot készítenek. 2010 és 2012 között elkészül a környezetvédelmi hatástanulmány, az autóút-szakasz forgalomba helyezése pedig 2018–2020 között várható.