Hiába érzik magukat jól a Pécsi utcai iskolában a cigány gyerekek, és a szüleik is ragaszkodnak a kaposvári tanintézményhez, a roma jogvédők mégis bezáratnák az intézményt. Az iskolára már rásütötték a szégyenbélyeget, hiszen az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által kezdeményezett perben a bíróság kimondta: törvényt sért az önkormányzat a Pécsi utcai iskolába járó cigány gyerekek elkülönítésével. A bíróság kötelezte az önkormányzatot, hogy a jogsértést hagyja abba, a jogvédők iskola bezárására vonatkozó keresetét ugyanakkor hatáskör hiányában elutasította.
Mohácsi Erzsébetnek, a jogvédő alapítvány elnökének a célja nem egyszerűen a roma szegregáció megszüntetése, hanem az ilyen bűnt akár egyszer is elkövető iskolák teljes felszámolása. Mohácsi a határozat kihirdetése után újságíróknak kijelentette: egy lépéssel közelebb kerültek az alapítvány céljához, ahhoz, hogy megszüntessék az iskolai szegregációt, és zárják be azokat az intézményeket, amelyekben a roma gyerekeket elkülönítve oktatják. Hozzátette: jogilag is védhetőbb és gazdaságilag is sokkal kifizetődőbb, ha az iskolát bezárják, és a gyerekeket integrálják a többi iskolába. Ez egyébként korábbi perek után így történt – jegyezte meg Mohácsi. A jogvédő kifejtette: a hivatalos statisztikai adatok szerint kilencvenhárom százalékban roma gyerekek járnak az intézménybe. Lapunk felvetésére, mely szerint a Pécsi utcai iskolában jól érzik magukat a cigány gyerekek, és a szüleik is ragaszkodnak a tanintézményhez, azt válaszolta: aki még nem próbálta meg, hogy milyen a másik iskola, az nem tudja, hogyan érezné magát egy integrált közösségben.
A nyilvános tárgyaláson a felperes jogvédő alapítvány részéről elhangzott: Kaposvár önkormányzata elvitatja több száz mélyszegénységben élő roma szülő és gyerek jogát ahhoz, hogy hozzáférhessenek az őket megillető minőségi oktatáshoz, megfosztva őket a továbbtanulás lehetőségétől. Az országos kompetenciamérésből kiderül: a többi kaposvári iskolához képest a Pécsi utcai iskolában a legmagasabb arányú a tanulmányok abbahagyása és a hiányzás, viszont a legalacsonyabb a továbbtanulók aránya. A tanintézményből legfeljebb szakiskolába juthat el néhány gyerek, az érettségit adó középiskola viszont szinte elérhetetlen. Ahelyett, hogy a tanintézményből sikeres roma gyerekek kerülnének ki, évről évre nő a funkcionális analfabéták száma.
A kaposvári önkormányzat oktatási igazgatója, Stickel Péter szerint azonban a város jóval többet nyújt a Pécsi utcai iskolának, mint a többi alapfokú tanintézménynek. Jól felkészült pedagógusokat, jó tanulási és oktatástechnikai feltételeket biztosít a cigány gyerekek felzárkóztatásának elősegítésére, és – szemben Mohácsi állításával – valamennyi gyerek számára lehetővé teszik a szabad iskolaválasztást, más kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel igen kevés szülő él.
– Nem zárjuk be a cigányiskolát, bármennyi támadás is éri kívülről az önkormányzatot. Az intézményben színvonalas oktatás folyik, az iskola az oktatástechnikaieszköz-ellátottság tekintetében a város más iskoláinál jobb helyzetben van – jelentette ki Szita Károly polgármester, majd azt ajánlotta, kérdezzük meg a helyi kisebbségi önkormányzatot, szükségesnek tartja-e a Pécsi utcai tanintézmény fenntartását. Bogdán Imre, a kaposvári cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Szita szavait támasztotta alá. A roma vezető leszögezte: nincs szegregáció, a Pécsi utcai tanintézmény minden jogszabályi és szakmai feltétel alapján megfelel az általános iskolákkal szembeni követelményeknek. Hozzátette: a szülők is ragaszkodnak hozzá, és egyetértenek az önkormányzatnak azzal az álláspontjával, hogy nem kerülhet lakat az iskolára. – Hogy az integráció érdekében „szét kellene szórni a gyerekeket a város többi iskolájába”? Ez óriási káoszt okozna – jelentette ki. Szerinte Kaposvár nagyvonalúan segíti a cigány fiatalok tanulását. Emlékeztetett, hogy tavasszal egymillió és karácsony előtt újabb egymillió forint ösztöndíjat adott át hetven roma fiatalnak. A legjobban tanuló általános iskolások havi kétezer, a középiskolások ötezer, a főiskolások és egyetemisták havi kilencezer forintot kaptak. – Ezt a várost vádolják a szegregáció fenntartásával? – tette fel a kérdést a cigány kisebbségi vezető.
– Sokkal bonyolultabb kérdés a szegregáció – állítja Reöthy Ferenc, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója. Kérdésünkre, hogy a roma jogvédő alapítvány vagy a szülők véleménye kell, hogy döntő legyen, közölte: demokráciában a döntést azoknak kell meghozniuk, akikre az vonatkozik. Ha a szülők ragaszkodnak a cigány tanulók iskolájához, akkor azt el kell fogadni. – A mi gimnáziumunkban is több tehetséges cigány fiatal tanul. De azt ne kérdezze, hogy hány roma diákunk van, mert nem tartjuk számon tanulóink etnikai hovatartozását – fűzte hozzá.
origo.hu
Magyar Péter a gazdák helyett az ukránoknak adná a pénz
