Képes e-mailt küldünk mostanában név- vagy születésnapra, gyermekszületési gratulációként és karácsonyi, újévi jókívánságként, így a fiatal nemzedék hovatovább csak fényképészet-történeti könyvekből ismerheti meg az üdvözlőlapok színes históriáját, amely majdnem másfél évszázadot foglal magába, s persze sok millió különböző fekete-fehér vagy színes, rajzolt, festett vagy fotózott képet. Az első képeslapot az 1870-es években bocsátották útra. „Feltalálója” állítólag egy August Schwarcz nevű oldenburgi kereskedő volt, karácsonyi képeslappal pedig elsőként az angol Sir Henry Cole, a londoni Victoria és Albert Múzeum igazgatója lepte meg szeretteit és barátait.
Matyikó Sebestyén József siófoki múzeumigazgató kutatásai szerint hazánkban az 1890-es évek elején kezdtek elterjedni a képeslapok, de ekkor még külföldi kiadók dobták piacra a sokszorosított színes fotókat, a millennium évében viszont már hazai nyomda állított elő egy harminckét darabból álló magyar képeslapsorozatot. – A képeslapgyűjtés mára kiment a divatból, a modern hírközlési lehetőségek konkurenciája visszavetette a képeslap iránti keresletet, a művészit és a giccsest egyaránt. Pedig a képeslap történelmet idéz, de legalábbis ízléstörténetet -– állítja Matyikó Sebestyén József. Hogy igaz-e ez, arra minden bizonnyal választ ad az a holnap Siófokon megnyíló kiállítás, amely Tóth-Baranyi Antal nyugalmazott agrármérnök szenvedélyes gyűjtőmunkáját dicséri.
Itt vannak a részletek a januártól igényelhető munkáshitelről