A natúrpark létrehozására szövetkező települések a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány összefogásával évek óta formálják természettel, épített környezettel és az ember- léptékű élettel összhangban lévő gazdaságfejlesztési elképzeléseket. Szerepel a programokban a Petőfit megihlető Túr megmentése, a kazettás mennyezetű, fa haranglábas templomok kultúrájának megőrzése, az ökoturizmus fejlesztése és a helyi terméke piacra juttatásának elősegítése is. Utóbbi annál is inkább reális célkitűzésnek látszik, mert a szatmár-beregi térségről most is a jellegzetes tájtermékek, a beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szatmári szilvából készült finomságok jutnak az ember eszébe. Mindezek évszázados hagyományokat őriznek, tevékenységeket, amelyek jól-rosszul mindig is eltartották a folyóktól szabdalt gyönyörű vidék embereit. A természettel ezen a vidéken még mindig nem élt vissza annyira az ember, hogy visszafordíthatatlannak tűnjenek a folyamatok: nemcsak a természeti szépségeket sikerült megőrizni, de az árvizek és a hitnek nem kedvező szocialista kultúrpolitika ellenére az évszázados fatornyos templomok, kúriák is fennmaradtak. Mindez alapot adott arra, hogy a helyiek, egymással öszszefogva, az országban ötödikként lehetőséget kapjanak natúrpark alakítására – mutatott rá Tilki Attila országgyűlési képviselő (Fidesz), a natúrpark természetes központjának számító Fehérgyarmat polgármestere.
Az ünnepélyen részt vett Sólyom László köztársasági elnök is, aki beszédében hangsúlyozta: ember és táj egymástól elválaszthatatlan, aki a teremtett világot nem tiszteli, az az embert sem tiszteli. A natúrparkok célja az, hogy a természet és az ember által teremtett értékeket szerves egységben tartsa meg, a gazdasági fejlődést pedig úgy koordinálja, hogy a kettő harmóniája eközben megmaradjon. A köztársasági elnök ugyanakkor, fontosnak tartotta tisztázni: a natúrparkok nem rezervátumok, sokkal inkább az emberhez méltó, örömteli élet lehetőségének terepei.
Haraszthy László természetvédelmi szakállamtitkár fontosnak nevezte, hogy a Írottkői, a Pannontáj–Sokoró, a Vértesi és a Cserhát Natúrpark után a hátrányos régiónak számító Szabolcs-Szatmár-Bereg is képes volt létrehozni a vidékfejlesztés és természetvédelem összhangját megteremtő szerveződést. A natúrpark azonban csak úgy töltheti be szerepét, ha az ott élők képesek és hajlandók számba venni értékeiket, s képesek kidolgozni ezek fenntartásához és fejlesztéséhez illeszkedő projekteket. Mivel a térség szinte teljes egészében érzékeny természeti területnek minősül, a megfelelő helyzetértékelés valóban hozhat fejlődést, amit az EU jelentős összegekkel támogat. Az árvízvédelem, a természetvédelem és a gazdálkodás érdekei azonban nem mindig esnek egybe, ezek összhangjának megteremtése a továbbiak kulcsa – hangsúlyozta.
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat