A natúrpark nem rezervátum

Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében az országban ötödikként tegnap megalapították a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei natúrparkot Fehérgyarmaton. A kultúráját, természeti értékeket és gazdasági tevékenységet harmonikus egységként kezelő szerveződéshez 58 ezer ember, 67 település és ezek 104 hektáros határa tartozik.

2010. 01. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A natúrpark létrehozására szövetkező települések a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány összefogásával évek óta formálják természettel, épített környezettel és az ember- léptékű élettel összhangban lévő gazdaságfejlesztési elképzeléseket. Szerepel a programokban a Petőfit megihlető Túr megmentése, a kazettás mennyezetű, fa haranglábas templomok kultúrájának megőrzése, az ökoturizmus fejlesztése és a helyi terméke piacra juttatásának elősegítése is. Utóbbi annál is inkább reális célkitűzésnek látszik, mert a szatmár-beregi térségről most is a jellegzetes tájtermékek, a beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szatmári szilvából készült finomságok jutnak az ember eszébe. Mindezek évszázados hagyományokat őriznek, tevékenységeket, amelyek jól-rosszul mindig is eltartották a folyóktól szabdalt gyönyörű vidék embereit. A természettel ezen a vidéken még mindig nem élt vissza annyira az ember, hogy visszafordíthatatlannak tűnjenek a folyamatok: nemcsak a természeti szépségeket sikerült megőrizni, de az árvizek és a hitnek nem kedvező szocialista kultúrpolitika ellenére az évszázados fatornyos templomok, kúriák is fennmaradtak. Mindez alapot adott arra, hogy a helyiek, egymással öszszefogva, az országban ötödikként lehetőséget kapjanak natúrpark alakítására – mutatott rá Tilki Attila országgyűlési képviselő (Fidesz), a natúrpark természetes központjának számító Fehérgyarmat polgármestere.
Az ünnepélyen részt vett Sólyom László köztársasági elnök is, aki beszédében hangsúlyozta: ember és táj egymástól elválaszthatatlan, aki a teremtett világot nem tiszteli, az az embert sem tiszteli. A natúrparkok célja az, hogy a természet és az ember által teremtett értékeket szerves egységben tartsa meg, a gazdasági fejlődést pedig úgy koordinálja, hogy a kettő harmóniája eközben megmaradjon. A köztársasági elnök ugyanakkor, fontosnak tartotta tisztázni: a natúrparkok nem rezervátumok, sokkal inkább az emberhez méltó, örömteli élet lehetőségének terepei.
Haraszthy László természetvédelmi szakállamtitkár fontosnak nevezte, hogy a Írottkői, a Pannontáj–Sokoró, a Vértesi és a Cserhát Natúrpark után a hátrányos régiónak számító Szabolcs-Szatmár-Bereg is képes volt létrehozni a vidékfejlesztés és természetvédelem összhangját megteremtő szerveződést. A natúrpark azonban csak úgy töltheti be szerepét, ha az ott élők képesek és hajlandók számba venni értékeiket, s képesek kidolgozni ezek fenntartásához és fejlesztéséhez illeszkedő projekteket. Mivel a térség szinte teljes egészében érzékeny természeti területnek minősül, a megfelelő helyzetértékelés valóban hozhat fejlődést, amit az EU jelentős összegekkel támogat. Az árvízvédelem, a természetvédelem és a gazdálkodás érdekei azonban nem mindig esnek egybe, ezek összhangjának megteremtése a továbbiak kulcsa – hangsúlyozta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.