– A jogállam működtetéséhez minden korban elhivatott, lelkiismeretes, felkészült jogász szakemberekre van szükség – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a polgári közjegyzőség 150 éves jubileuma alkalmából szervezett konferencián pénteken Budapesten. Az államfő hozzátette: olyan emberekre van szükség, akiket a közjegyzői kar 1875 óta ad Magyarországnak, akiknek szakmaiságához, figyelmességéhez és pártatlanságához kétség sem fér. – Olyan közjegyzőkre, akiknek a hitelesség őreiként valódi iránytűjük az igazságosság – hangsúlyozta.
Sulyok Tamás emlékeztetett: 150 évvel ezelőtt Magyarországon az egész jogrendszer megújult, a hatályba lépő új törvények először a bíróságok, majd az ügyészek, 1875-től pedig a közjegyzők és az ügyvédek működését szabályozták. – A közjegyzőkről szóló törvény megteremtette a polgári közjegyzők hivatásrendjét. A közjegyzőség a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként az egyik fő tartópillér, alkotmányos rendünk fontos része lett – mutatott rá.
A közjegyzőknek elengedhetetlen a magas jogi szaktudás
Az államfő kiemelte: a közjegyzőknek a kezdetektől magas szintű jogi szaktudással kellett rendelkezniük, alapvető elvárás volt a feddhetetlenség, több összeférhetetlenségi kritériumnak kellett megfelelniük.
– A nagy tudás mellett a pontosság, a precíz munkavégzés is ismertetőjelükké vált. Feladatuk volt a jog elsőségét és kikezdhetetlen hitelességét képviselni a kiépülő és megerősödő jogállamban – mondta Sulyok Tamás, hozzáfűzve: a közjegyzőség küldetése lett felmutatni a jogrend stabilitását és vitán felül álló erejét. A közjegyzők a közhitelesség letéteményesi lettek, a közjegyzői kar esküjében az alkotmányhoz való hűségét fogadta meg.
Ökröss Bálint példamutató életútja
A köztársasági elnök emlékeztetett: a közjegyzői törvény kodifikátora Ökröss Bálint jogtudós volt, aki műve megalkotása előtt több nyugat-európai állam közjegyzői intézményét tanulmányozta, majd amikor az új hivatalt létrehozó törvény hatályba lépett, lemondott minisztériumi állásáról, és maga is közjegyzőnek állt.
