Hétfőn hagyta el az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) kikötőjét az utolsó előtti jégtörő hajó, ezzel a korábban kilencdarabos vízijármű-park csaknem megszűnt létezni. A társaság Szabadkikötő úti központi irodája ma szinte kong az ürességtől, mert míg a szervezet elődjénél egykoron több mint 350 fő dolgozott, ma már csak negyvenöt ember tevékenykedik a cég kötelékében. Rózsa Ferenc, a szervezet árvízvédelmi, belvízvédelmi és környezetbiztonsági divíziójának vezetője az irodájában fogad minket, és bár lenne oka a dicsekvésre – a szervezetnek nincs olyan dolgozója, akinek a munkáját ne ismerték volna el kitüntetéssel –, mégis panaszkodni kénytelen.
– Közel három éve, 2007-ben úgy határoztak, hogy a szervezetet végelszámolással megszüntetik, tevékenységeit pedig áttelepítik a 12 vízügyi igazgatósághoz. Akkor kormányrendelet született erről, amit később visszavontak, és azóta sem értek a folyamat végére – mondja el Rózsa Ferenc, aki szerint fel lehet hozni ugyan racionális indokot a decentralizáció és a szervezet felszámolása mellett, de a több évtizede itt dolgozó emberekről mindenképpen gondoskodni kell. A helyzet ugyanis az, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) elhatározta a szervezet megszüntetését, elvonta a tevékenységeit, és elvette az eszközparkját, de a dolgozók sorsával nem foglalkozott. Ráadásul 2008 óta – ekkor kerültek át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez –, már nem a KVVM a tulajdonos, de a szakmai irányítás továbbra is a tárcánál van. Rózsa Ferenc tájékoztatása szerint korábban arról volt szó, hogy a minisztérium legalább húsz fő foglalkoztatásáról vagy végkielégítéséről gondoskodik, de úgy tűnik, egyelőre ez is csak ígéret maradt.
Pedig a szervezet működésére talán soha nem volt akkora szükség, mint amekkora a következő évtizedekben lesz. A nemzeti éghajlat-változási stratégia szerint a jövőben a szélsőséges időjárási események, többek között a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló árvizek és belvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek. Nemcsak a nagyobb és közepes folyókon nő az árvizek kialakulásának kockázata, hanem a gyakoribbá váló záporok miatt a hegy- és dombvidéki kis vízfolyásokon is – áll a 2008–2025 közötti időszakra készült stratégiában.
Közben a társaság óriási pénzügyi nehézségekkel küszködik. Az állami feladatokhoz minden évben közhasznú szerződést írtak alá a minisztériummal, ebben kikötötték a teendőket, és rögzítették a támogatás összegét.
A 2009-es esztendőben azonban az együttműködés már nem volt zökkenőmentes, így mostanáig mintegy 90 millió forintot várnak a tárcától. Ha ezt napokon belül nem kapják meg, akkor a cég tönkremegy – panaszolja Rózsa Ferenc. A szervezet eddig is csak úgy volt képes elkerülni a csődöt, hogy külső, mélyépítési munkákat vállalt. Ehhez azonban azoknak az eszközöknek egy részét bérelték vissza a minisztériumtól, amit korábban éppen a tárca vont el tőlük. Rózsa Ferenc szerint még rendezhető lenne az ÁBKSZ helyzete, ehhez viszont a minisztérium felelősségteljes hozzáállása kellene. Ki kellene fizetni a tartozásokat, és a tárcának gondoskodnia kellene a dolgozók sorsáról is. Ha ez megtörténik, akkor van esélyt arra, hogy a vagyonkezelő értékesítse a céget, és elkerüljék a csődöt – hangsúlyozza a divízióvezető.
Tarró Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke lapunknak kijelentette: ha egy céget felszámolnak, és a dolgozókat nem tudják vagy nem akarják tovább foglalkoztatni, akkor a törvények szerint végkielégítéssel vagy felmondással kell elbocsátani őket. Akik több évtizede dolgoznak ebben a szakmában, azokat nem lehet üres zsebbel az utcára tenni – tette hozzá Tarró Péter.
A szaktárca lapunkat arról tájékoztatta, hogy az ÁBKSZ – mint minden, a minisztériumhoz tartozó cég – 2008. január elsejével az MNV Zrt. vagyonkezelésébe került.
Mivel az árvízvédelem állami feladat, az ehhez kapcsolódó gépek és eszközök az ezt a feladatot korábban is ellátó területi vízügyi igazgatóságokhoz kerültek. Az árvízvédelmi feladatokat – ahogy eddig is – a vízügyi igazgatóságok folyamatosan ellátják. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy az ÁBKSZ-nél dolgozók egy része a vízügyi tárcához – vízügyi igazgatóságokhoz – kerülhet át. Tudomásuk szerint a fennmaradó létszámot az MNV Zrt. foglalkoztatja. A minisztérium egyébként nem tud a cég megszűnéséről, szerintük a nem állami feladatokat a cég továbbra is ellátja – tájékoztatta lapunkat a KVVM sajtóirodája.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
