Nincs esély a belső fellendülésre?

A Saxo Bank szerint Magyarországon nem sok remény van arra, hogy a fellendülés belső tényezőkre támaszkodjon, a jegybanknak pedig kevés eszköze van a kamatok korrekciójára. A koppenhágai központú, online kereskedésre és befektetésekre szakosodott bank elemzése szerint az állami kiadások további csökkentésére és reformokra van szükség, ám ennek a fogyasztásra gyakorolt másodlagos hatása folytán nem sok remény van arra, hogy a fellendülés elsősorban belső tényezőkre támaszkodjon. A jelenleg 6,25 százalékos alapkamat további csökkentése pedig valószínűleg a forint/euró árfolyam további romlásához vezetne, és ezzel a magyar háztartásokat hozná nehéz helyzetbe. Ezért Magyarországon az ismételt növekedés esélye teljes mértékben a külföldi közvetlen tőkebefektetésektől és az exporttól függ. A bank 2010-ben Magyarországon nullaszázalékos növekedésre, 2,1 százalékos inflációra, 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra és 10,5 százalékot elérő munkanélküliségre számít. Előrejelzésük szerint a részvények árfolyama az év első felében várhatóan 10-15 százalékot emelkedik, majd a második fél évben 8-10 százalékos „visszatesztelés” következhet.
Amennyiben a Saxónak igaza van, hazánk kilábalásában döntő szerepe lesz az exportpiacok, azon belül is a legfontosabb külkereskedelmi partnernek számító Németország magára találásának. A Moody’s becslése szerint az ötszázalékosra várt tavalyi, egész éves recesszió után a német gazdaság teljesítménye az idén 1,5, jövőre 1,8 százalék körüli mértékben nőhet. A német gazdaság a feléledő exporttól hajtva már a tavalyi második negyedévben visszalendült, az exportnövekedés zömét azonban a világgazdaságban érvényesülő élénkítő intézkedések eredményezték, így kérdéses a kivitel fellendülésének tartóssága – áll az elemzésben. A hitelminősítő előrejelzése szerint a német államháztartási hiány – amely tavaly már megközelítette a nominális hazai össztermékérték (GDP) 3 százalékát – az idén és jövőre 5 százalék körüli szintre emelkedik tovább.
A Moody’s azzal számol, hogy a német államadósság – amely 2008-ban a GDP 66 százaléka volt – 2011-ben megközelíti a 80 százalékot. A cég szerint Németország – hasonlóan más, magas besorolású szuverén adósokhoz – nem számíthat olyan robusztus gazdasági növekedésre, amelynek segítségével megfordítható lenne ez az adósságpálya.