Az utóbbi hónapokban nem a Horvátországban tervezett újabb vízierőmű-építésről érkeznek hírek a Dráva vidékéről – jóllehet ebben szerepe van annak a kérésnek, ha úgy tetszik, figyelmeztetésnek is, amelyet a közelmúltban Sólyom László köztársasági elnök intézett horvát kollégájához –, hanem egy, a folyó menti apró faluban, Vízváron induló palackozóüzem létesítéséről. Vízvár a déli határ mentén, Barcstól alig 25 kilométerre északnyugatra fekszik. A településtől 200 méternyire kanyarog a páratlan természeti adottságokkal rendelkező határfolyó, a Dráva.
Habár az Olaszországhoz tartozó Tiroli Alpokban eredő, s Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon át hazánkba érkező, 749 kilométer hosszú folyót az osztrák, a szlovén és a horvát energiatermelők 16 vízi erőművel terhelték meg, az Őrtilosnál jelzett 237 kilométer utáni magyar szakasztól Eszékig sikerült megőrizni a Drávára vonatkozó Európa egyik legtisztább folyója minősítést. Erre építi Vízvár községben azt a hatszázmillió forintos vízpalackozóüzem-létesítési tervét egy fővárosi vállalkozás, amelynek vezetője harminc-harmincöt helybélinek ígér munkát.
A befektető állítása szerint Magyarországon egyedül itt található olyan rétegvíz 200-250 méter mélyen, amelynek az összetétele, a minősége és a hozama egyaránt megfelelő. Olyan természetes vizet kerestek, amelynek kicsi az oldottanyag-tartalma, így azt a világnak azokra a tájaira szállítják majd, ahol a szomjazó emberek részére nem lehet mesterséges vizet előállítani – értesült a vállalkozótól a megyei napilap.
A csaknem fél évszázados múltat maga mögött tudó, idehaza és a külföldön is kedvelt fonyódi forrásvíz után Somogyból hamarosan palackozott Dráva-víz is piacra kerül.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése