Frölich Róbert és Szabó György rabbik álltak Belső-Erzsébetvárosban annak a kezdeményezésnek az élére, hogy a történelmi  zsidó negyed helyi népszavazás révén váljék ki Budapest VII. kerületéből, majd – mint a minap már tárgyaltak is erről – esetleg Terézvároshoz csatlakozzon. (Amennyiben ott, szintén népszavazás után, befogadják. A történelmi Magyarországon egyébként eredetileg éppen onnan vált ki.) Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere szerint azonban kerületük „egy és oszthatatlan”, miközben a témában tartott önkormányzati ülés az Index helyszíni beszámolója szerint „ordibálásig fajult, volt, aki a képviselők felnégyeléséről beszélt”.

 E sorok írója előrebocsátja: nem erzsébetvárosi lakos, de a kerülethatáron él (az út túloldala már Erzsébetváros), így rendszeresen jár át oda főleg kisboltba, könyvesboltba, illetve családi-baráti körben az egyik Király utcai étterembe. Hogy aztán dolga végeztével iszkoljon is mielőbb haza, mármint gyalog, autóval ugyanis sem közlekedni, sem parkolni nem nagyon lehet annak a kerületnek a belváros felé eső részén. De két lábon sem mindig egyszerű a dolog, ha este a mellékutcák szűk járdáin kisebb-nagyobb csoportokban „turisták” jönnek szembe, nem mind szomjasan.

Döntsenek hát a helyiek! – mi mindenesetre érdeklődéssel figyeljük, mi sül ki a várospolitikai szempontból sem érdektelen kezdeményezésből. A zsidó negyed kiválása alighanem az elmúlt több mint harminc év legnagyobb közigazgatási átrendeződése lenne a fővárosban azóta, hogy Soroksár a ’90-es években elhagyta a XX. kerületet. Lehet, hogy a legmegnyugtatóbb és egyben legegyszerűbb megoldás az lenne, ha Niedermüllerék összekapnák magukat, és érdemben fellépnének azzal a jelenséggel szemben, amely az angol overtourism tükörfordításaként – csúnya magyarsággal – nálunk túlturizmusként vált ismertté. Ehhez segítségül rengeteg példa áll rendelkezésre Európából, noha nincs annak egységes receptje, pontosan hogyan lehet megtalálni a helyi vállalkozásoknak, illetve a lakóknak egyaránt megfelelő egyensúlyt.

De nézzünk előbb néhány tényt! Erzsébetváros rengeteg mindennel büszkélkedhet, amivel számos más település kevésbé. Akárhová lépünk, minden négyzetmétere élő történelem, nevezetességeit, köztük a Dohány utcai zsinagógát tömegek látogatják, de a helybélieknek is szinte a bölcsőtől a sírig rendelkezésre áll minden, amire szükségük lehet. Óvodák, iskolák, egyetem, kórház, színházak, pályaudvar, a legkülönbözőbb szolgáltatások, illetve minden nagyobb felekezet hitéleti helyei is megtalálhatók Erzsébetvárosban (velünk szemben még egy mecset is).