Éles viták várhatók az EU-csúcson

Vélemény

Éles viták várhatók az EU-csúcson

ELEMZŐI HANGERŐ – Minden erővel át akarják verni Magyarországon is a háborúpárti terveket.

Deák Dániel

európa Ursula von den Leyen EU-csúcs Ukrajna Amerika Orbán Viktor Donald Trump Európai Unió 2025. 12. 12. 4:40

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI

Tehát az európai vezetőkkel történt egyeztetés után

az ukrán vezetők továbbra sem hajlandók belátni a realitásokat, folytatnák a harcokat. Mindennek több oka is lehet: egyebek mellett az, hogy Zelenszkijnek nem érdeke a háború lezárása, mert egy utána tartandó választáson elbukna, az európai vezetők pedig nem hajlandók belátni, hogy ezt a háborút elvesztették.

Az Egyesült Államokból diplomáciai csatornákon hamar meg is érkezett a reakció: azt követelik Zelenszkijtől, hogy minél hamarabb fogadja el a béketervet, valamint az ezzel járó területi engedményeket. A húszpontos ukrán javaslatra még nem érkezett hivatalos amerikai reakció, de azt az oroszok biztosan nem fogják támogatni, hiszen abban például a területi engedményeket teljesen elutasítja Kijev.

Magyarország – a legtöbb uniós tagállammal szemben – nyíltan kiáll az amerikai béketörekvések mellett, továbbá a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnába küldését és a közös uniós hitelfelvételt sem támogatja. A jelek szerint a befagyasztott orosz vagyon kapcsán Orbán Viktor nincs egyedül, mert sem Belgium, sem Franciaország nem támogatja a brüsszeli tervet.

Kérdés, hogy ellen tudnak-e állni ezek az országok a brüsszeli nyomásnak – mint jeleztük, a kiszivárgott sajtóhírek szerint a belga kormányfőt már meg is fenyegették…

Orbán Viktor mindenesetre az EU-csúcs előtt már világossá tette a pozícióit a kérdésben: múlt pénteken hivatalosan is kizárta, hogy az EU eurókötvényeket bocsásson ki Ukrajna támogatására – ez a lépés megfosztja Von der Leyenéket egy lehetséges B tervtől arra az esetre, ha nem sikerülne módot találni a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználására Ukrajna 165 milliárd eurós hitelének finanszírozásához.

Az Európai Bizottság ennek ellenére azt szeretné, ha a 27 tagállam még ebben a hónapban megállapodna arról, hogy hitellel támogatja Ukrajna csődben lévő gazdaságát, a befagyasztott orosz jegybanki tartalékok felhasználásával. Belgium azonban erősen ellenáll, mivel nála van a befagyasztott pénzek jelentős része, és attól tart, hogy felelőssé válhat, ha Oroszország pert indít. Már Amerika is jelezte Brüsszelnek, hogy ha a befagyasztott orosz vagyonhoz hozzányúlnak, azzal eszkalálják a helyzetet, és keresztbe tehetnek az amerikai béketörekvéseknek.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Donald Trump kormánya egyre élesebb hangnemet enged meg magának az uniós vezetőkkel.

A Politicónak adott interjúban az amerikai elnök világossá tette, hogy Amerika hátat fordít nekik, és magukra hagyja őket az ukrajnai háborúban, ha nem támogatják az amerikai béketörekvéseket. Kijelentette, hogy szerinte Oroszország egyértelműen erősebb pozícióban van, és azt állította, Európa nem tudja, mit tegyen.

Az amerikai elnök a migrációs kérdéssel kapcsolatban is kijelentette, hogy London és Párizs a migráció terhe alatt roskadozik, és figyelmeztetett: néhány ország hamarosan nem lesz már életképes, ha folytatja a jelenlegi határpolitikáját. Orbán Viktorról viszont pozitívan nyilatkozott, dicsérte a magyar kormány határvédelmi politikáját, és elmondta, támogatja a magyar miniszterelnököt a közelgő választásokon.

És ha ez nem lett volna elég, az Egyesült Államok aktualizálta nemzetbiztonsági stratégiáját is, amelyben világosan kijelentették: a gazdasági hanyatlás mellett civilizációs pusztulás veszélye is fenyegeti Európát. Európa fő problémái közé sorolták az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek olyan tevékenységeit, amelyek aláássák a politikai szabadságot és szuverenitást, a kontinenst átalakító és konfliktusokat kiváltó migrációs politikát, a szólásszabadság cenzúrázását, a politikai ellenzék elnyomását, a születési számok zuhanását, valamint a nemzeti identitás és önbizalom elvesztését. Mint írták, a kontinens húsz éven belül – vagy akár még hamarabb – felismerhetetlenné válhat, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint a Trump-kormány olyan európai kormányokkal találja szemben magát, amelyek irreális elvárásokat fogalmaznak meg a háborúról, miközben a kontinensen instabil kisebbségi kormányok vannak hatalmon, amelyek közül sokan a demokrácia alapelveit is semmibe veszik, hogy elnyomják az ellenzéket.

A jövő heti uniós csúcs tehát máris éles nemzetközi vitákat váltott ki, így arra lehet számítani, hogy ott minden erővel át akarják majd verni Magyarországon is a háborúpárti elképzeléseket. A magyar álláspontot ugyanakkor erősíti, hogy Orbán Viktor az elmúlt hetekben Washingtonban, Moszkvában és Isztambulban is járt,

így a NATO két legerősebb országának, illetve az Egyesült Államok melletti egyik legerősebb szuperhatalom vezetőjével egyeztetett, akik támogatják a magyar békepárti törekvéseket.