De szintén növeli hazánk energiafüggetlenségét az atomenergia kapcsán született megállapodás, amelynek keretében fűtőelemeket vásárlunk majd az amerikaiaktól, illetve a legmodernebb technológiák Magyarországra telepítése is kilátásban van. A magyaroknak emellett az is rendkívül hasznos, hogy számos amerikai beruházás érkezik Magyarországra, amelyek szintén technológiai fejlesztéseket hoznak magukkal, emellett rengeteg munkahelyet teremtenek.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Magyar Péter minden lehetséges eszközzel igyekszik támadni ezt az amerikai–magyar megállapodást. Ugyanis a Tisza Párt abban reménykedett, hogy a forint elleni spekulációs támadásokkal és az uniós források visszatartásával oly mértékben sikerül ártani a magyar gazdaságnak, ami számukra politikai szempontból hasznos. 

Most ez a washingtoni megállapodás jó Magyarországnak, tehát a Tiszának rossz ezen logika mentén, emiatt érzékelhető a feszültség Magyar Péteren.

Az elmúlt napok külpolitikai szempontból egyértelműen növelik Magyarország mozgásterét: a következő uniós csúcson Orbán Viktor az eddigieknél is határozottabban tudja képviselni a magyar álláspontot, továbbá már gazdasági jellegű nyomásgyakorlás is hatástalan lesz Brüsszel irányából. Ráadásul várhatóan Andrej Babis hamarosan elfoglalja a miniszterelnöki széket Csehországban, amelynek köszönhetően hazánk egy újabb szövetségest nyer magának az uniós viták során.

De nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai szempontból is erősíti a kormány pozíció­ját a Trump–Orbán-csúcstalálkozó. Miután gazdasági szempontból előnyös megállapodás született, így a kormány stratégiai célkitűzéseit – például az anyák szja-mentessége vagy a 14. havi nyugdíj bevezetése – végre lehet hajtani, emellett érezhetően szétesett a Tisza Párt narratívája számos ügyben, ami szintén kedvez a kormányoldalnak.

Magyar Péter ugyanis azt állította, hogy Orbán Viktor el van szigetelődve, emellett támadta a magyar külpolitika irányvonalát, azonban a mostani csúcstalálkozó ezekre mind rácáfolt. Magyar Péter nem tudott hatékonyan reagálni az eseményekre, folyamatosan csak reagáló pozícióban van, hetek óta nem tud kezdeményező szerepbe kerülni, továbbá a jelöltkiválasztással is gondban van, az adatszivárgási botrány pedig még inkább belső válságot eredményezett a Tisza Pártban.

És ez a folyamat nem szakadt meg a Trump–Orbán-csúcstalálkozót követően sem, Orbán Viktor kedden már az ATV-ben Rónai Egonnak adott interjút, ami szabályosan felrobbantotta a hazai közéletet, még a miniszterelnök interjú közben készített rajzával is többet foglalkoztak, mint Magyar Péterrel. Érezhetően komoly bénultságot okoz a jelöltkiválasztás a pártban, ugyanis Magyar Péter azt ígérte, hogy jövő hét hétfőn bemutatja a több mint háromszáz embert, akik közül majd kiválasztják a 106 egyéni képviselőjelöltet.

Értelemszerűen most nagy a kapkodás a Tiszában, próbálják előkeresni azokat az embereket, akik lehetséges jelöltekként tudnak megmutatkozni a nyilvánosságban. Mondanom sem kell, hogy ez a kapkodás komoly hibalehetőségeket rejt magában, hiszen egy jelöltkiválasztási folyamat normál esetben akár egy évig is tartó folyamat: alaposan meg kell vizsgálni az egyes jelöltek életútját, képességeit és az általuk esetlegesen jelentett kockázatokat. Mivel most napok alatt kell előkeresni több száz jelöltet Magyar Péteréknek, szinte kizárt, hogy ne legyen botrány belőlük.

Miközben a Tisza bénultságban van, a Fidesz politikusai megkezdik az országjárásukat, most hétvégén Győrben lesz az első DPK-gyűlés, majd az ország számos pontján folytatódik. Ezeken a rendezvényeken felszólal majd Orbán Viktor is, akinek a célja vélhetően az, hogy a vármegyei jogú városokban, illetve a nagyobb vidéki városokban erősítse a kormánypártok pozícióit. Ezek azok a települések, ahol a közvélemény-kutatások alapján erősödnie kell a kormánypártoknak, ezeken a településeken van még nagy tartaléka a Fidesz–KDNP-nek.

Az országjárás, Orbán Viktor intenzív jelenléte és az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések elegendők lehetnek ahhoz, hogy ezeket a szavazókat megszólítsa a kormányoldal és rávegye arra, hogy a választás napján menjenek el szavazni.

Összességében tehát a washingtoni csúcstalálkozó belpolitikai és külpolitikai téren is lendületet adott a jobboldalnak. Nagyobb magabiztosságot jelent – és egy igazolást, hogy megéri küzdeni a céljainkért és az értékeinkért, hiszen annak helyes irányát előbb-utóbb az események alátámasztják. Így míg Takács Péter és Kulja András vitája megmutatta a jobboldalnak, hogy nem kell félni a Tiszától, le lehet őket győzni, a Békemenet pedig világossá tette, hogy a többség a patrióta oldalon van. A mostani Trump–Orbán-csúcs bebizonyította, hogy hazánk nincsen elszigetelődve, a brüsszeli pénzügyi nyomásgyakorlás a jövőben semmit sem ér majd.