Hasonló volt a helyzet a 2022-es parlamenti választás előtt, amikor a nyilvános kutatások ellenzéki vezetést mértek 2021 őszén, majd az október 23-i békemenet komoly lendületet adott a kormánypártoknak, végül fölényes választási győzelmet arattak. Márki-Zay Péter négy éve ezekben a napokban lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, látványos lendületben volt a baloldal – volt olyan ellenzéki közvélemény-kutatás, amelyik Márki-Zay Pétert 55 százalékra, míg Orbán Viktort csak 45 százalékra mérte. Az október 23-i békemeneten azonban százezrek vettek részt, elsöprő tömeg állt ki látványosan a nemzeti oldal mellett, és az erődemonstráció lelkesedést adott a jobboldalnak, amit egy sikeres és lendületes kampány követett. Ez feltételezhető a mostani békemeneten is, amelyre a szervezők minden eddiginél nagyobb tömeget várnak.

 Emlékezetes, Magyar Péter még hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy minden egyéni körzetben (kivéve a XII. kerületet, ahol saját maga indul el) három-három jelöltet fog bemutatni, akik közül kiválasztják a végső jelölteket. Ennek a határideje szeptember 30. volt, azonban ezt el kellett halasztani, olyan kevés embert találtak. A hozzám eljutó információk szerint 

A hamis indok is megvan már: ismét a Fideszre fogják, miszerint félnek, hogy „feltörik” az előválasztási rendszerüket.

Szintén előnye a kormányoldalnak, hogy Orbán Viktor mellett számos olyan országosan ismert politikusa van, akik megállják a helyüket akár egy vitaszituációban is, tudják erősíteni a kormányoldal kampányát. Itt ki kell emelni Lázár Jánost, aki a Lázárinfói­val egy új műfajt teremtett és kifejezetten erősíti a nemzeti oldalt. De többször hivatkoztam már Takács Péter egészségügyi államtitkárra is, aki még a nyár elején az ATV-ben győzte le fölényesen egy vitában a tiszás Kulja Andrást, aki azóta teljesen eltűnt; annyira kellemetlen volt az egész vita Magyar Péternek, aki továbbra sem tudott felépíteni egy komolyan vehető csapatot. 

Mindezek fényében nem meglepő, hogy már a 444 is csak kiábrándult tiszásokat talál, amikor elmegy például Zalába helyszíni riportot csinálni, nem pedig kiábrándult fideszeseket.

A belpolitikai helyzetkép mellett zárásként érdemes kitérni a külpolitikai eseményekre is, ugyanis ezeknek is van a választás kimenetelét befolyásoló szerepük. Donald Trump hétfőn meghívta Orbán Viktort is a közel-keleti békecsúcsra, amelyen a világ többi vezetője előtt nagy dicséretben részesítette a magyar kormányfőt. 

Mindez jól mutatta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között valóban baráti a kapcsolat, és hazánk számíthat az amerikai elnök támogatására. Ez komoly erőt ad a magyar kormányfőnek a brüsszeli viták során, ahol a politikai elit az ukránokkal közösen arra törekszik, hogy megbuktassa a patrióta magyar kormányt, és egy olyan, Magyar Péter vezette formációt állítson hazánk élére, amely támogatja a brüsszeli elvárásokat, például Ukrajna uniós tagságát. Ebből a szempontból is fontos lesz október 23-a: Orbán Viktor a békemeneten szimbolikusan megkapja a magyar társadalom felhatalmazását, majd egyből repül a brüsszeli csúcsra, ahol kiáll a magyar érdekek mellett és megvívja a csatákat.

A hétfői események továbbá visszaigazolják a következetes magyar külpolitikát, melynek a lényege, hogy

és például Ursula von der Leyent meg sem hívta Trump a békecsúcsra. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: nem is hiányzott ő onnan!