Az Európai Unió ismét bizonyította, hogy ha geopolitikai érdekei úgy kívánják, nem riad vissza saját szabályainak felrúgásától sem. A tagállamok nagykövetei csütörtökön egy olyan jogi mechanizmusra bólintottak rá, amely lehetővé teszi az Európai Bizottságnak, hogy határozatlan időre befagyasztva tartsa az orosz állami vagyont, mindaddig, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának – számol be róla a Politico brüsszeli hírportál.
A most elfogadott vészhelyzeti záradék alapjaiban írja át a játékszabályokat. Eddig ugyanis a szankciók fenntartásához félévente a tagállamok egyhangú döntésére volt szükség. Ez a rendszer biztosította, hogy egyetlen nemzet érdekeit se lehessen figyelmen kívül hagyni, és lehetőséget adott a korrekcióra, ha a büntetőintézkedések visszafelé sültek volna el.
A jogi csűr-csavarás célja, hogy a szankciók meghosszabbításának leszavazásával ne lehessen feloldani a zárolt eszközöket, alapja pedig az uniós szerződések hírhedt 122. cikke, amelyre a bizottság vészhelyzetre hivatkozva támaszkodik.
A brüsszeli érvelés szerint az orosz vagyon visszaadása példátlan mértékű gazdasági sokkot okozna az uniónak, és hibrid támadásoknak tenné ki a közösséget. Ez az indoklás azonban sokak szerint sántít. Bart De Wever belga miniszterelnök szerdán a parlamentben nyíltan megkérdőjelezte a javaslat jogszerűségét.
Ez a cikkely a szükségállapotról szól. Hol van itt a vészhelyzet? Ukrajnában van vészhelyzet. De Ukrajna nem tagja az EU-nak
– mutatott rá a belga kormányfő a jogi nonszenszre.
A döntés hátterében nemcsak az orosz vagyonok sorsa, hanem egy gigantikus, 210 milliárd eurós hitelcsomag terve is áll, amelyet Kijevnek szánnak „jóvátételi hitel” címszó alatt. Ennek fedezetét éppen a befagyasztott orosz vagyon hozama jelentené. Az eszközök döntő többsége a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál van letétben, ami Belgiumot különösen érzékeny helyzetbe hozza. A belga kormány attól tart, hogy ha a háború utáni rendezés során feloldják a szankciókat és Oroszország visszaköveteli a pénzét, akkor a belga államnak kellene helytállnia a hiányzó százmilliárdokért.
Az Európai Bizottság, hogy megnyugtassa a belgákat, kivette a hitelre vonatkozó utalásokat a mostani jogi szövegből, de a szándék változatlan. A terv egyúttal egy újabb lépés a Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseinek megtorpedózására, ő ugyanis többször jelezte: a béketárgyalások részeként elképzelhetőnek tartja az orosz vagyonok feloldását.
Diplomáciai források szerint a pénteki formális szavazáson Magyarország és Szlovákia várhatóan nemmel voksol majd, míg Belgium tartózkodni fog. A döntés azonban minősített többséggel is átvihető, így a tiltakozásnak inkább szimbolikus jelentősége lesz. A folyamat jól mutatja, hogy Brüsszelben a demokrácia és a jogállamiság addig fontos, amíg a föderalista, háborúpárti célokat szolgálja. Amint azonban ezek akadályba ütköznek, a szerződések kreatív értelmezésével és jogi trükkökkel iktatják ki a nemzeti szuverenitást védelmező fékeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!