Tusk alkalmatlanságát példázza, hogy Lengyelország kimaradt a nyugati békefolyamatokból

A Politico arról ír, hogy Lengyelország felháborodottan reagált arra, hogy kihagyták a novemberi londoni találkozóról, ahol az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Ukrajna vezetői egyeztettek Washington gyors békemegállapodásra irányuló törekvéseiről. Ez volt a második alkalom, hogy Varsó nem kapott meghívást egy európai békecsúcsra, ami súlyos csapás egy olyan ország számára, amely az EU egyik legaktívabb Ukrajna-párti álláspontját képviselte.

Tusk alkalmatlanságát példázza, hogy Lengyelország kimaradt a nyugati békefolyamatokból Forrás: AFP

A Politico beszámolója szerint Lengyelország, amely korábban a Nyugat egyik legerősebb hangja volt Ukrajna ügyében, most csupán azért küzd, hogy bejusson a tárgyalóterembe. Többen Donald Tusk miniszterelnököt hibáztatják a kudarcért: Marek Pek, a Jog és Igazságosság párt képviselője szerint Lengyelország londoni távolmaradása újabb példa Tusk alkalmatlanságára, és a kormányfőt Európa másodrangú politikusának nevezte. A frusztráció érthető, hiszen Lengyelország nemcsak egymillió ukrán menekültet fogadott be, hanem kulcsszerepet játszik Ukrajna utánpótlásában, és a NATO egyik legaktívabb tagjaként igyekszik Európa újrafegyverkezését koordinálni; katonai ereje már most a szövetség harmadik legnagyobbja, és ötszázezer főre szeretné növelni hadseregét.

Marek Pek: Lengyelország londoni távolmaradása újabb példa Tusk alkalmatlanságára (Fotó: AFP)

Tusk azonban némi iróniával próbálta enyhíteni a kínos diplomáciai helyzetet. Berlinben Friedrich Merz német kancellár mellett azt mondta: 

Washingtonban nem mindenki – és Moszkvában biztosan senki sem – akarja, hogy Lengyelország mindenhol jelen legyen

hozzátéve, hogy ezt a kitiltást „bóknak” veszi. A kormány hivatalosan is hangsúlyozta, hogy semmi szokatlan nem történt: a találkozót a brit miniszterelnök javasolta, és Lengyelország továbbra is elkötelezett.

A háború első éveiben Lengyelországot lehetetlen volt figyelmen kívül hagyni:

• fegyverarzenáljának nagy részét Ukrajnába küldte, 
• ösztönözte Németországot Leopard tankok szállítására, 
• és NATO-logisztikai központként működött. 

Ez a befolyás azonban csökkent, miután a szovjetkori fegyverkészletek kimerültek. Eközben Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság új fegyvereket kínál, így Kijev most főként rájuk támaszkodik.

Az amerikaiak nem akarnak minket, az európai vezetők nem akarnak minket, Kijev sem akar minket – akkor ki akar?

– kérdezte Leszek Miller volt miniszterelnök. 

As a frontline NATO heavyweight, Poland is seething at being relegated to the diplomatic sidelines on a potential peace deal in Ukraine.https://t.co/55anX92NYN

— POLITICOEurope (@POLITICOEurope) December 11, 2025

Lengyelország kimaradt a nyugati békefolyamatokból

Bronislaw Komorowski volt elnök szerint a lengyel távolmaradás geopolitikai realitások tükrözete, nem diplomáciai kudarc: London a három legerősebb európai országot hívta meg, Lengyelország egyszerűen gyengébb. Lengyelország politikailag is megosztott. 

Tusk az európai koordinációra koncentrál, míg Karol Nawrocki elnök Washingtonba utazik, kapcsolatokat épít a Trump-adminisztrációval, és saját független külpolitikai szerepét hangsúlyozza. 

Nawrocki a Fehér Házhoz közvetlenebb hozzáféréssel rendelkezik, és környezete szerint ez versenyelőnyt jelent Tuskkal szemben. Egy magas rangú nyugat-európai diplomata így summázta: 

A probléma nem Lengyelország álláspontja, hanem az, hogy tudjuk, ki beszél Lengyelország nevében.

Tusknak mindazonáltal vigaszt jelenthet, hogy Berlin kész figyelembe venni Varsó álláspontját: „Semmit sem teszünk Lengyelország együttműködése nélkül” – mondta Merz. 

Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: AFP)