Törvényre várnak az autóbontók

Százmilliárdnyi forint folyik el évente a gépjárművek alkatrészeinek feketepiacán. Radikális megoldás lenne a fontosabb alkatrészek másodlagos jelölése, illetve a járművek jelölésének rávezetése a központi gépjármű-nyilvántartásra, ám ehhez törvénymódosítás szükséges.

2010. 01. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre szigorúbb szabályozás születik évről évre a legális gépjárműbontó vállalkozások ellenőrzésére, azonban az illegális bontókat nem ellenőrzi senki – közölte Nagy László. A Gépjárműbontók Országos Egyesületének (GOE) elnöke szerint ez különösen annak a fényében szomorú, hogy 176 regisztrált, legális műhelyre több mint ezer illegális jut. Magyarországon évente nagyjából nyolcvanezer személyautónak adják le a rendszámát az önkormányzatoknál, de csak negyvenezer kerül ezek közül a legális bontókba. Negyvenezer járműnek nyoma vész, alkatrészeik a feketekereskedelemben hasznosulnak. A totálkárosra tört autók helyzete is megoldatlan, ezeket ugyanis a biztosító – a kár kifizetése után – a tulajdonosnál hagyja, amelyek egy részét a bűnözők aprópénzért megveszik a papírokkal együtt, lopnak hozzá egy ugyanolyan típusú és színű gépkocsit, s százezer forintból legalizálták az autójukat.
A lopott, totálkáros vagy más okból a forgalomból kivont járművekből származó alkatrészek feketepiacát radikálisan meg lehetne szüntetni az alkatrészek másodlagos jelölésével – mondta Nagy László. Létezik egy mikropontos jelölési módszer. A technika lényege, hogy az alkatrészekre 0,2 milliméteres fémalapú anyagot visznek fel, amelynek hologramos azonosító számát egy UV lámpával és egy erős nagyítóval le lehet olvasni. Ha ezt a jelölési módszert bevezetnék, akkor minden gépkocsiban, bontóban fellelt alkatrészről a műszer segítségével meg lehetne mondani, honnan származik, esetleg kinek az ellopott autójából való, méghozzá típus, évjárat, szín szerint. A rendszer azonban feltételez egy nyilvántartást is – mondta a GOE elnöke. Ugyanis ahhoz, hogy a jelölt alkatrészeket felismerjék, olyan adatbázis kell, amelybe a hatóságok internetes eszközökkel belelátnak. Kézenfekvő ellenőrzési pont lehetne a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) műszaki vizsgája. Az NKH számítástechnikai eszközei számára hozzáférhető például a központi gépjármű-nyilvántartás. Ha törvényi felhatalmazás alapján a gépjárművek adatai mellé bekerülne a „jelölt” kitétel, akkor a vizsgabiztosok ezt is ellenőriznék. Ha pedig a műszaki vizsgán egy jelöletlen járműben jelölt alkatrészt találnának, igen kellemetlen helyzet alakulhatna ki. Ez véget vethetne a „számla nélkül olcsóbb, tuti alkatrész” kereskedelmének. Kérdés persze, ki állná a járművenként tízezer forintos nagyságrendű jelölés és nyilvántartásba vétel költségét. Ha a hatóságok köteleznék az üzemben tartókat rá, félő, hogy az autósok felzúdulását váltaná ki – fejtegette Nagy László. Sokan emlékeznek még az eredetvizsga kötelező bevezetésére, amelynek indokolása annak idején hasonló elemeket tartalmazott. Kérdés, nem érné-e meg önként alávetni magukat az utcán parkoló nagyvárosi autósoknak a jelölési procedúrának, ha ezzel, ha nem is ellophatatlanná, de továbbértékesítésre alkalmatlanná tehetnék autójukat.

Túl a mélyponton? Tavaly az első 11 hónapban 60,5 százalékkal 56500 darabra esett vissza az újautó-eladások száma Magyarországon a Jato Dynamics nemzetközi autóipari piackutató cég legutóbbi adatai szerint. A privát vevők aránya szintén csökkent 2009-ben, bővült viszont a közületieké. A gazdasági válság talán leginkább a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalatokat érintette: az Opten céginformációs szolgáltató szerint a cégek 5,2 százalékával szemben indult meg a felszámolás.
Ám a Porsche Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, a hazai autópiac az utóbbi hónapokban már elérte mélypontját, így 2009-ben átlag mintegy 50 százalékos lehet a csökkenés a 2008-ban még 158 ezer darabos újautó-értékesítéshez képest. Eppel János a távirati irodának elmondta, hogy az év eleji kilengésekre, amikor egy-egy márkánál akár 75 százalékot is elérő visszaesést lehetett tapasztalni, már nem számít a cég.
Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke szerint már érezhető az új autók iránti érdeklődés emelkedése, ám a gyenge vásárlóerő miatt továbbra is csak lassan növekvő értékesítési mutatókra számíthatunk. Elmondta: az év utolsó hónapjaiban szinte csak készpénzzel fizető magánszemélyek, s néhány optimista vállalat vásárolt új személygépkocsit. Gablini úgy véli, hogy ugyanakkor hiba lenne a jövőben mesterséges keresletet támasztani az új autók iránt. A kereskedőknek elsősorban a viszszatérő vevők elégedettségére alapozva kell megvárniuk a vásárlói erő növekedését – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.