Állami pecséttel ellátott földvételi ajánlattal a kezében legalább száz ember préselődik a mátészalkai polgármesteri hivatal tárgyalótermében. Lassan dél van, de a szűk levegőjű helyiség csak nem akar kiürülni. Egyesek azt kiabálják, minek adta vissza a földet a kárpótláskor az állam, ha most meg el akarja venni, mások dühödten ígérgetik, kapával-kaszával védik meg birtokaikat, és vannak olyanok is, akik méltatlankodva kifogásolják, nekik miért csak háromszázezer forintot akarnak fizetni a mezőgazdasági területek hektárjáért, ha az autópálya-építésekhez kisajátított földekért egymillió járt.
A helyiség közepén Millota László ingatlanszakértőt szorongatják a gazdák. Követelik: most azonnal menjen ki velük földjeikre, mérje fel azok értékét. Millota izzadva bizonygatja, egyszerre száz helyre biztosan nem tud eljutni, és a térdig érő sár sem igazán teszi lehetővé a reális érékelést.
– Herbály Imre és Kárpáti Tibor képviselők hónapok óta lobbiznak a tervezett tározó mellett, állítva, hogy azzal a gazdák még jól is járnak – mondja Boda László győrteleki gazdálkodó. – Állításukat alátámasztandó egy törvénymódosítást is megszavaztattak az Országgyűlésben. Ez arról szólt, hogy a tározók területére eső földeken oldják fel a művelési korlátozást, illetve a gazdák tulajdonában maradó, ám a korlátozások és a víz miatt gyakorlatilag művelhetetlen földek után aranykoronánként ne hat-, hanem nyolcezer forint kárpótlást fizessen az állam. A javaslatot az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadta, ám a jogszabályt kihirdetni mégsem lehetett. A jövő nemzedékek ombudsmanja ugyanis megvétózta a törvénymódosítást arra való hivatkozással, hogy olyan területen nem engedhető meg a vegyszeres növényvédelem, ahonnan élő folyókba engedik le a vizet az árvíz levonultával.
A vétó ugyan a művelési korlátozás fenntartása miatt született, ám magával rántotta a kétezer forintos aranykoronánkénti többletkárpótlást is. Ez végképp elkeserítette a tulajdonosokat, hiszen nemhogy hat-, de még a tervezett nyolcezer forint sem lett volna elegendő arra, hogy kárpótolja a gazdákat használhatatlanná váló földjeikért.
A tervezett tározókkal szembeni ellenállás nem új keletű a vidéken: a Szamos– Tisza közi tározó megépítését Tilki Attila országgyűlési képviselő és a települési polgármesterek vezetésével meg is akadályozták a Fehérgyarmat környékén lévő falvak lakói. Ebből kiindulva a Szamos– Kraszna közi tározó tervével érintett falvak, Szamosszeg, Kocsord és Tunyogmatolcs környékén gazdálkodó emberek is joggal remélték: nem kell földjeiktől akaratuk ellenére megválniuk. – Mind a három községben van testületi döntés arról, hogy nem akarják a települések a tározót, ezzel minden elképzelhető fórumot meg is kerestünk, ám a mi akaratunkkal, véleményünkkel és érdekeinkkel senki nem kíván foglalkozni az illetékesek közül – mondja Puskás Csaba szamosszegi gazdálkodó, akinek száznyolcvan hektárnyi intenzíven művelt földterületét veszélyezteti a tervezett tározó. Állítja, a tározóval nemcsak megélhetésüket veszítik el, még árvízvédelemben sem részesülnek. Egyetért vele Filep Gusztáv szamosszegi önkormányzati képviselő is. – Ha földjeinket feláldozva belemegyünk abba, hogy legyen meg a tározó, akkor tulajdonképpen tudomásul vesszük, miközben a mi településeink továbbra is védtelenek lesznek az áradásokkal szemben, velünk fizettetik meg annak az árát, hogy Szolnokot ne öntse el a víz. A tározó ugyanis csak arra alkalmas, hogy az alattunk lévő területeket megvédje – állítja nekikeseredve a képviselő.
A gazdák ellenállásával mit sem törődve az illetékes szervek már a földkisajátítás következő lépését készítik elő. Millota László tájékoztatása szerint a törvény által előírt egyezségi tárgyalást még a választások előtt meghirdetik.
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat