Csaknem 1,4 milliárd forint címzett támogatásból kellett volna megvalósulnia a Békés megyei önkormányzat előző ciklusában a belterületi vízrendezési beruházás második ütemének. Több jel azonban arra utalt, hogy a megyei önkormányzat gesztorságával létrejött programra nyert támogatást tisztázatlan körülmények között használták fel, a közgyűlés ezért múlt ősszel belső vizsgálat megindításáról határozott. A több hónapig tartó ellenőrzés több megdöbbentő körülményt tárt fel, többek között azt, hogy a beruházással kapcsolatos számviteli dokumentumok egy részéről hiányzik a kifizetéshez szükséges aláírás. A vizsgálat feltárta azt is, hogy a papírok átvizsgálása után nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy településenként mennyibe került a program.
Ismert, a Békés megyei belterületi vízrendezési beruházás második, 2003-ban indult ütemében nyolc település vett részt. A program idején Varga Zoltán (MSZP) jelenlegi önkormányzati miniszter volt a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. A megyei önkormányzat vállalta, hogy koordinálja a programot, és azzal is támogatta az abban részt vevő településeket, hogy meghitelezte számukra a tízszázalékos önerőt. A megye megegyezett az érintett önkormányzatokkal, hogy azoknak több részletben, a ciklus végéig kell visszafizetni a kölcsönt. A beruházáshoz a megye adott be címzett támogatási igényt, és nyert mintegy 1,4 milliárd forintot; a nyolc település pedig a kedvezményezetti kör tagja volt. A beruházás az előző ciklusban, 2005-ig valósult meg, az önkormányzatok pedig részletekben fizették vissza a kölcsönt a megyének. Később azonban kiderült, nem minden település fizette ki a teljes összeget, Kétegyháza vezetése mintegy 11 millió forintot nem utalt át a megyei önkormányzatnak. Arra hivatkoztak, hogy a helyi belterületi vízrendezéssel megbízott vállalkozó csak a munka egy részét végezte el, és ezért nem hajlandók a teljes önerőt megtéríteni. A Békés megyei önkormányzat jobboldali vezetése beperelte a kétegyházi önkormányzatot, ahol 2006 őszétől szintén új személy ült a polgármesteri székben. A Békés Megyei Bíróság első fokon a megyei önkormányzatnak adott igazat, ám Kétegyháza vezetése fellebbezett. A Szegedi Táblabíróság pedig másodfokon már a község javára ítélt, nem látta bizonyítottnak, hogy helyben elvégezték volna az összesen 219 millió forint értékű munka egészét. A megye ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla korábbi ítéletét. Ez azt jelenti, hogy a kétegyházi munkálatok során az elnyert támogatási összeg felét sem használták fel a munkára. – A Legfelsőbb Bíróság döntése és a belső vizsgálat eredménye miatt nem tehetünk mást, a hatóságokhoz kell fordulnunk a gyanús körülmények tisztázása érdekében – fogalmazott lapunknak Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke.
Varga Zoltán önkormányzati minisztert még a botrány kirobbanásakor megkerestük. Ő határozottan állította, hogy nincs takargatnivalója az ügyben, a lelkiismerete tiszta, nincs mitől tartania. Arra a kérdésre, hogy mi lett a kétegyházi beruházásra elnyert, de látszólag fel nem használt, mintegy százmillió forint sorsa, azt válaszolta, hogy erre nem tudhatja a választ.
Növekvő veszély. Már négy védelmi szakaszon rendelt el belvízvédelmi készültséget a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) – közölte Bara Sándor védelemvezető csütörtökön az MTI-vel. Tájékoztatása szerint másodfokú készültség van érvényben a Berettyó alsó belvízvédelmi szakaszon, míg első fokú a készenlét a tiszai alsó, a tiszai középső és a tiszai felső védelmi szakaszokon. Jelenleg hét szivatytyútelep naponta összesen 763 ezer köbméter belvizet emel át a befogadókba. A készültséggel érintett területen a belvízzel elöntött terület nagysága már meghaladja a háromezer hektárt.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
