Az utóbbi években érezhetően romlott a közbiztonság helyzete Magyarországon, egyre több személy és vagyon elleni bűncselekmény borzolja a kedélyeket. Ön szerint ki a felelős ezért?
– Erről nem elsősorban a rendőrség, főleg nem az egyszerű rendőr, hanem a kormányzat tehet. Óriási hibának tartom, hogy a közbiztonság területén évek óta folyamatosak a megszorítások. Rendkívül káros folyamatot indított el az is, amikor a 20 ezer forint értékhatár alatti lopásokat – a körülményektől függetlenül – a szabálysértések és nem a bűncselekmények közé sorolták, és a jegyző hatáskörébe utalták. S egyébként sem lehet egyes tolvajoknak felmentést adni azzal, hogy csak megélhetési bűncselekményeket követnek el. Nem szolgálja a közbiztonság javítását az sem, hogy a rendőrség állományának átlagéletkora 23 év. Ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, mindenkinek – a jogalkotóknak, a jogalkalmazóknak, de még az egyszerű állampolgároknak is – változniuk kell. A kormányzatnak több pénzt kell költenie a rendőrségre és a polgárőrségre. Nekünk, állampolgároknak pedig le kell szokni arról, hogy a kapukulcsot a postaládában őrizzük, és ne hagyjunk értéket az autónkban sem.
– Miközben a rendőrség érezhetően meggyengült, mit tudnak tenni önök a közbiztonság javításáért?
– A polgárőrség civil szervezet, tagjai olyan emberek, akik munkaidő után felveszik a formaruhát, és elindulnak járőrözni. Teszik mindezt ingyen és térítésmentesen azért, hogy rend legyen abban az utcában vagy azon a városrészen, ahol laknak. Ahol a polgárőrség komolyabb létszámmal, jól szervezetten működik, ott a közbiztonság helyzetén ez érzékelhető. Ez roppant fontos, hiszen akadnak olyan területek az országban, ahol rendőrt nem is lehet látni, csak akkor, amikor baj van. Itt csak a polgárőrökre számíthatnak az emberek.
– A polgárőrök ugyanakkor meglehetősen korlátozott körben tudnak intézkedni.
– A polgárőröknek valóban nincsenek olyan jogosítványai, mint egy rendőrnek. Ahhoz is csak a törvények módosítása után lett jogunk, hogy megfelelő oktatás után önvédelmi célból használhassunk gázspray-t. Ez annál is inkább megdöbbentő, mert az állampolgárok engedéllyel gázpisztolyt is tarthatnak. Egy polgárőr, csakúgy, mint bármely más állampolgár, viszszatarthatja a bűnözőt, de ettől függetlenül ne vad kommandósként képzeljenek el minket. Sok köztünk az idős ember, éppen ezért nem elsősorban a bűnözők üldözésével, visszatartásával foglalkozunk, hanem a jelzés, a figyelmeztetés és a megelőzés a feladatunk. Ebben a munkában sok esetben számíthatunk a lakosság segítségére is, vannak segítőink, akik ha gyanúsat tapasztalnak, azonnal értesítenek minket. Az anyagi lehetőségeink ugyanakkor meglehetősen szűkösek, elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetésünk körülbelül ötödét fizetjük ki cégautóadóra. Közfeladatot ellátó szervezetként működünk, az állam évente mégis 130 millió forintot vesz ki ilyen címen a zsebünkből.
– Az utóbbi időben több kísérlet is történt arra, hogy a közbiztonság helyzetén javítsanak. Elég csak a szocialisták kezdeményezésére, a települési őrségre gondolni, de Polgáron a helyi MSZP-s polgármester hasonló céllal hozta létre a seriff intézményét. Hasznosak ezek a próbálkozások?
– Butaságnak, kártékonynak tartom ezeket a kezdeményezéseket, amelyek rombolják a polgárőrség morálját. Óriási feszültség származik abból, hogy míg egy településőr vagy a seriff nappal, fizetésért dolgozik, addig egy polgárőr szabadidejében, ingyen járőrözik. A családjától veszi el az időt, és nem kap érte semmit. A seriff intézményének bevezetése szerintem egyszerű kampányfogás. Tóth József, Polgár város polgármestere ezzel igyekszik növelni népszerűségét. Jó tudni, hogy a helyi 42 fős polgárőrség éves szinten 470 ezer forintból működik, miközben ennek sokszorosát emészti fel a seriff egyszemélyes intézménye. Körülbelül ugyanekkora összeggel, mintegy ötmillió forinttal segítette tavaly a 17 ezer lélekszámú Berettyóújfalu önkormányzata a helyi rendőrséget, ahol – sok más településhez hasonlóan – a képviselő-testület több tagja is polgárőr. A kapitányság két dologra költhette a pénzt: üzemanyagra és túlórára. A befektetésnek meg is lett az eredménye, ugyanis a fokozott rendőri jelenlét miatt a városban több mint 40 százalékkal esett vissza a vagyon elleni bűnesetek száma. Elég volt a kormányzati ötletelésekből, nem kell új dolgokat kitalálni, a meglévőeket kell segíteni és működtetni. Meg kell erősíteni a rendőrséget, támogatni kell a polgárőrséget és a közbiztonság elleni küzdelmet nem szabad felparcellázni.
– Egyre többször fordul elő, hogy polgárőrök és intézkedő rendőrök ellen fordulnak. A közelmúltban arra is volt példa, hogy egy nap két településen is bántalmaztak rendőröket, az egyik Pest megyei községben az egyenruhások mellett polgárőröket is megütöttek.
– A rendőr bántalmazása hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, amely súlyos bűncselekmény. A törvény erejénél fogva fel kell lépni azokkal szemben, akik rendőr ellen fordulnak. A polgárőr, ha szolgálatot teljesít, közfeladatot ellátó személynek minősül, és ilyenkor hasonló megítélés alá esik, mint egy rendőr. A különbség az, hogy a polgárőröket sokkal kevesebb számban érik atrocitások, mint a járőröket. Ezt is azzal lehet magyarázni, hogy a rendőrség állománya nagyon fiatal. A tapasztalatlanságból adódhat, hogy a sok esetben huszonéves járőrök rosszul kezelik a konfliktusokat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a rendőrségnek nincs tekintélye. Normális országban nem fordulhatna elő, hogy bárki intézkedő rendőr ellen támadjon. Ha pedig mégis megteszi, akkor gyorsított eljárásban, szigorúan meg kellene büntetni. Az új kormánynak az első között kell helyreállítani a rendet az országban.
– A rendőrség tekintélyének helyreállítása és a polgárőrség megerősítése mellett szükségesnek tartaná a jogszabályok szigorítását is?
– Mindenképpen. Egyszerű, közérthető és hatásos törvényekre van szükség, olyanokra, amelyeknek visszatartó erejük van. A jogszabályoknak pedig mindenkire egyformán vonatkozniuk kell. Jónak és visszatartó erejűnek tartanám a Fidesz három csapás törvényjavaslatát is, amely egyrészt visszatartaná az erőszakos, személy elleni bűncselekmények elkövetőit, másrészt a bűnözők nem rövid pihenőként tekintenének a börtönbüntetésre.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
